Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. I.XXXI Ha két alperes ellen külön-külön 200 frtot meg nem haladó összeg iránt indított kereset egy ítéletben nyert eldöntést, a marasztaló Ítélet ellen csak az egyik alperes által beadott felülvizsgálati kérelem az 1893 : XVIII. t.-cz. 181. §-a alapján visszautasíttatolt. M. II. 692. Ha a felperes által és az alperes által külön indított per egyesíttetik, az utóbbi kereset a pertárgy értékére nincs befolyással. Sz. III. 829. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság a kir. járásbíróság által külön-külön elbírált pereket egyesítette és egy közös ítélettel bírálta el, a jogorvoslat kiterjesztésére •alapul nem szolgálhat. I\ VI. 571. Ha az egyesített keresetek tárgyát képező ingatlanok összértéke 400 koronát meglialad, a felülvizsgálat nincsen kizárva. Po. VII. 633. Keresetegyesítés esetén csak akkor vehető a pertárgy értékének megállapításában az összérték figyelembe, ha a több keresetben érvényesített követelés egységes. Sz. IV. 695. Ingatlan iránti egyesített perek tárgyának értéke. Po. IV. 586. L. alább a birtokttirósági perekre vonatkozó határozatokat is. Ha a felperes az ingatlan értékét csak 400 koronára teszi és az ellenfél egyesített keresetének tárgya az előbbi keresetével azonos, az egyesített perek tárgyának értéke a 400 koronát nem haladja meg. B. VII. 96. A két külömböző tárgyú per tárgyának értéke a felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából egymáshoz nem számítható. Gy. VII. 388. Az egyesített perek összértéke csak abban az esetben lehet irányadó, ha a felebb-viteli bíróságok illetékessége kérdéses, akkor azonban, ha a felebbvitelt a törvény a perek egyes osztályaira nézve egyenesen és egyáltalában kizárja, a pertárgy értéke közönyös. M. V. 408. Ha felperes olyan jogviszony nem létezésének, melynek alapján alperesnek 300 koronával adósa lenne, a megállapítása iránt, az alperes pedig külön ugyanezen 300 koronának megfizetése iránt a felperes ellen indít keresetet, mind a két kereset ugyanarra a követelésre vonatkozván, a per tárgyának értéke a perek egyesítése után sem haladja meg a 400 koronát. Sz. VI. 665. Mivel alperes az értékhatár túllépésére alapított pergátló kifogást nem emelt, ez által elfogadta, hogy a három egyesített per is a sommás eljárás szerint biráltassék el és ezzel egyszersmind elfogadta azokat az összes következményeket is, melyek abból származnak, hogy a per a 200 frt értéket meg nem haladó tárgyú hasonló perekkel vonatik egy tekintet alá, ezek között azt is, hogy a perben a felülvizsgálat az 1893: XVIII. t.-cz. 181. §-a értelmében meg nem engedtetik. N. V. 437. 181. §. Értékhatár a kereset fölemelése vagy leszállítása esetében. A pertárgy értékének megállapításánál az elsőbirósági eljárás folyamán történt leszállítás esetében az az összeg irányadó, melyre a kereset leszállítlatott. B. I. 69. 155. 157. II. 126. III. 206.; Gy. II. 379.; K. VI. 375. 402.; Ko. II. 616. IV. 421.; M. V. 418.; N. IV. 512.; Po. III. 548. 593. IV. 598.; Sz. II. 1099. IV. 676.; T. IV. 728. Az alperesi ellenkövetelés beszámításának az elsőbiróság előtt elfogadása a keresetleszállítás hatályával bír, mihezképest a pertárgy értékéül a fenmaradó összeg veendő. Po. II. 1027. Ellenkező: Ily beszámításnak a pertárgy értékére nincs befolyása. B. II. 41.; M. III. 419. Ha a felperes keresetét a tárgyaláson a 200 frtot meghaladó tőkének kamatjára s Térfi : ítélőtáblai határozatok. VII. f