Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Lxxvm Rendszeres tárgymutató. tartozik indokolni azt, hogy az elsőbiróság által megállapított tényállást Ítéletének alapjául miért fogadta el. B V. 121. A felebbezési biró, ha nyilvános előadás alapján dönt, a ténykérdéseket illetőleg a felebbezés keretén túl nem terjeszkedhetik. Gy. III. 315. A felebbezésben avagy az észrevételekben felhozott uj kérelmei, tényt vagy bizonyítékot nyilvános előadás esetén mellőzni kell. B. I. 378. VI. 118.; Ko. II. 612.; i\ V. 479.; Sz. IV. 634. V. 576. 591. Nyilvános előadás esetében nem lehet ligyelembe venni a felebbezésben előterjesztett azt a kérelmet, hogy a perújítási kereset, mint új kereset biráltassék meg. B. VI. 118. A felebbezési észrevételekhez csatolt és a fél képviseletére vonatkozó mellékletet a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál nyilvános előadás esetébe lig\elembe veszi. M. VI. 488. 177. §. Akkor is, a midőn a felebbező kérelme folytán az ügy szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános előadás útján intéztetik el, a mennyiben az ügy felderítése végett további bizonyítás-felvétel mutatkozik szükségesnek, a felebbezési bíróság nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a szóbeli tárgyalást elrendelni. B. II. 81. 122.; N. VI. 516. /7<S'. §. Az elsőbirósági ítélet ellen beadott és nyilvános előadás útján elintéztetni kért felebbezésre a másik fél részérői beadható nyilatkozat beadási határidejének elmulasztása miatl igazolásnak nincs helye. B. I. 7L2. 179. §. A felebbezés kellékei. A felebbezés nyilvános előadása esetében annak az írásbeli felebbezésben kifejezett kijelentése, hogy a felebbező az ítéletet egészben vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri, a felebbezésnek oly lényeges kelléke, hogy annak hiánya nem a felebbezésnck pótlás végett visszaadását, hanem visszautasítását vonja maga után. B. I. 3U1. Ha a fél felebbezésében az ügy nyilvános előadásának kérése mellett az elsőbiróság ítéletének feloldása s az elsőbiróságnak bizonyításfelvételre utasítása iránt terjeszt elő kérelmet, felebbezése alaki kellék hiányából vissza nem utasítható, ha az 1893 : XVIII t.-cz. 132. §. 1. és 2. pontjában írt kellékeknek megfelel. B. II. 258.: Gy. II. 506. Ellenkező: Visszautasítandó a felebbezési kérelem, ha az 1893: XVIII. t.-cz. 172. §-ának esetében annak zárkérelme bizonyílásfelvétel elrendelésére s a tárgyalás kiegészítésére irányul, a nélkül, hogy kifejezné, mikép az ítéletnek minő megváltoztatását kéri. K<>. II. 626. 180—182. A felülvizsgálat esetei és kizárása. L. 1—-í., 126, §§. a. is. A felfolyamodás kizárására vonatkozó határozatokat I. a 21 í. j. a. A felebbezési bíróság ítéletének pusztán indokai ellen irányuló felülvizsgálati kérelemnek helye nincsen. Po. IV. 583. L. 194. §. a. is. Az ügyvédi járandóság megállapítása, mint önálló jogigény, önálló felülvizsgálat tárgyát nem képezi. Gy. II. 355. Azon az alapon, hogy a választott bíróság a törvény értelmében alakítva nem volt és hogy az Ítélet amaz idő után hozatott, midőn a választolt bírósági szerződés hatályát vesztette, a választott bíróság ítélete ellen irányuló felebbezésnek van helye, ekként ez a panasz csupán a megjelölt felebbezés alapján lévén elbírálható, az e miatt emelt felülvizsgálati panasz ligyelembe nem vehető. I). IV. 240. 180. §. a) ]>. A felebbezési bíróságnak ama végzése ellen, melylyel az elsőbiróság