Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/lendszeres tárgymutató LXXV Ítélete, ha nincs megállapítva, hogy a község nevében perrel fellépett bíró a feletles hatóságától a perre vonatkozó engedélyt felmutatta. M. IV. 472. Képviselet hiánya okából a felebbezési bíróság előtt is nem az eljárás megszüntetésének, hanem a S. §. alkalmazásának van helye. Gy. X. 297. A meghatalmazás hiányának a felsőbíróság által pótoltatása. I). II. 261. Az elsőbiróságnnk az a szabálytalan eljárása, hogy a fel nem talált felperest hirdetmény útján idézte és a fohtatólagos tárgyalást az ügygondnokkal tartotta meg, feloldási okul nem szolgál. K. XI. 407. 161. §. A 167. §. alapján nem köteles a felebbezési bíróság az elsőbiróság által el nem döntött kérdésben is határozni. K. VI. 403. A kereshetési jog nem olyan alapja a követelésnek, a mely felelt a 167. §. értelmében közbeszóló határozat hozható. R III. 89. A 167. §. nem értelmezhető akként, hogy a felebbezési bíróság a fokozatos bíráskodás rendjének mellőzésével a felebbezési eljárást folyamatba tegye, s annak folyamán a per érdemében ítéljen akkor, amikor elsőfokú Ítélet még meghozva nincs, hanem az elsőbiróság a pert felfüggesztette. X. II. 762. A felebbezési bíróság visszautasíthatja az elsőbirósághoz azt a peres kérdést, a mely felelt az instantiák számának megrövidítése nélkül nem határozhat. X. II. 764. 168. §. I felebbezési költség. A felebbezési költség az Ítéletben a perköltségtől elkülönítetten tüntetendő ki. K. II. 545. Ha a felebbezési tárgyalás elő nem készítése miatt annak elhalasztása válik szükségessé, az erre okot szolgáltató fél a halasztás által az ellenfélnek okozott költség megtérítésében a halasztást megadó végzésben marasztalandó. B. 6. 6. Az 1893 : XVlll. t.-cz. 168. §-ához. M. VII. 484.; P. VI. 545.; Sz. VI. 645. Az előkészítő irat költségében az ellenfél csak akkor marasztalható, ha annak előkészítő tartalma van, vagyis, ha az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat tartalmaz. B. I. 268.; Po. II. 1058. A kellő időben benyújtott észrevételezés által okozott költségről semmi esetben sem áll a bíróságnak jogában azt ilélni, hogy az a jog czélirányos érvényesítésére, vagy a védelemre szükséges egyáltalán nem volt, hanem azt a munka belbecsének mérlegelése szerint minden esetben a vesztes fél terhére és a költséghez kell számítani. B. V. 179. A költség szükségességét a felebbezési bíróság szabadon bírálja meg. M. IV. 463. VII. 488. A felebbezési tárgyaláson visszavont felehbezés költségében a felebbező maraszlaandó. Gy. III. 719. A sikertelen jogorvoslat költségében azt kell marasztalni, a kinek érdekében és képviseletében a bíróilag kirendelt ügygondnok sikertelenül jogorvoslattal élt. Gy. V. 283. Szünetelő perre közös kérelem következtében kitűzött több tárgyalási időköz mindegyikében benyújtott előkészítő irat a jog czélirányos érvényesítésére nem szükséges. B. V. 116. Ha a felebbezési bíróság nyilvános előadás helyett szabálytalanul szóbeli tárgyalási rendel, e szabálysértés következtében felmerült költséggel a felebbező nem terhelhető. Gy. III. 333. A költség kölcsönös megszüntetése. B. V. 48. Annak ellenére, hogy az alperesek felebbezése a kereset főtárgyára nézve ered-