Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LXXVI Rendszeres tárgymutató. ményre nem vezetett, sem a felperes pervesztességét valamely új előadás elő nem idézte, a felebbezési költség kölcsönös megszüntetésének nincs helye. D. VI. 267. A felebbezési költség arányos viselése mindkét fél felcbbezésének sikertelensége esetén. Gy. III. 721. A felebbezéshez csatlakozó fél felebbező félnek lévén tekintendő, ha az ő felebbezése sem vezetett sikerre, a felebbezési köllség a felek között kölcsönösen megszüntetendő. B. I. 216.; K. VII. 427. Uj előadás befolyása a költségre. A 168. §. nem irja elő kötelező szabályként az elsőbiróságnál is érvényesíthetett új előadás alapján nyertes félnek költségben marasztalását. B. I. 29.; Gy. III. 337.; K. IV. 389. A 168. §. csak a felebbezési biróság előtt felhozott új tény, de nem az elsőbiróság előtt felhozott tényre nézve a felebbezési biróság előtt felhozott új bizonyíték esetében alkalmazható. Gy. VI. 338. Sz. II. 1116. Ha a felebbezési eljárásban való pervesztesség alapjául szolgált új előadás az ellenfél uj védekezésének a folyománya, a nyertes fél a felebbezés költségében nem marasztalható. M. III. 447. A felebbezési költségnek csekély mérvben való megállapítása miatt jogszabálysértést sikerrel nem panaszolhat az a fél, a ki a felebbezési eljárásban új előadás alapján lett nyertes. B. I. 283. A költség kölcsönös megszüntetése az alapon, hogy a fél a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lelt nyertes, melyet már az elsőbiróságnál érvényesíthetett volna. P. II. 861. ÍC>9. §. Előzetes végrehajthatóság. A felebbezési biróság, ha a felebbezés a tőkére nem terjed ki, a végrehajthatóságot a kamatra és a költségre is kimondhatja. Gy. VI. 319. Pusztán költségben marasztalásra az 1893 : XVIII. t.-cz. 169. §-a nem alkalmazható. Gy. Ií. 424. Az a körülmény, hogy alperes nem korlátlanul, hanem meghatározott hagyatéki vagyonra vezetendő végrehajtás terhével köteleztetett 1000 korona és járulékainak megfizetésére, nem akadályozza a felebbezési biróság Ítéletének végrehajthatóságának kimondását. K. VII. 429. Az, hogy a felebbezési biróság az ítéletet a 169. §-nak ellenére «a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül» szavak elhagyásával nyilvánította végrehajthatónak: szabályellenes és a 130. és 124. §-ok értelmében annak szolgálhat alapjául, hogy felperes az Ítéletnek kiegészítését, illetve a végrehajthatóság kimondásának szabályszerű alakban leendő kijelentését kérje. B. V. 143. 110. §. A határozat irásbafoglalása. A felebbezési kérelem és ellenkérelem az ítéletben kiteendők. B. II. 225. A felebbezési biróság ítéletének a teljes tényállást tartalmaznia kell és pedig vagy úgy. bogy e részben az elsőbiróság Ítéletében foglaltak, mint helyesek és a felebbezési eljárás folyamán nem vállozottak, elfogadtatnak s esetleg a felebbezési eljárás eredményéhez képest kiegészíttetnek, vagy pedig úgy, bogy amennyiben a tényállás az elsőbiróság ítéletében nincs helyesen megállapítva vagy az a felebbezési eljárás folyamán változást szenvedett, a tényállást a felebbezési biróság ítélete önállóan foglalja magában. B. I. 132. V. 90. VI. 162.; Gy. III. 334. IV. 292. Habár a felebbezési bíróságnak jogában áll Ítéletében a tényállás előadásának kiegészítésen! s pótlásául a felebbezésnek, az előkészítő és az elsőbirósági iratoknak tartalmára