Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXX1K A jegyzőkönyv felolvasása nem kötelező. Gy. TI. 438.; Ellenkező: A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie annak, hogy az felolvastatott. T. IV. 707. 161. §. A jegyzőkönyvhöz melléklendő külön irat. A felebbezési bíróságnak szabad mérlegelésére van bízva az, vájjon a peres félnek valamely új ténykörülményre vonatkozó állítását vagy nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe bevegye-e, vagy a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal való megállapítását megengedje vagy mellőzze. Gy. II. 370. Külön irat csatolásának megtagadása. B. VII. 33. 36. Az a peres fél, a kinek tényállításait és eme tényállításokra alkalmaztatni kivánl bizonyítékait a felebbezési bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvekbe felvenni nem akarja, a 161. §. értelmében a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal tartozik megállapítani, hogy mily ténybeli nyilatkozatot lett és hogy ezt mivel akarja bizonyítani. B. IV. 121. L a 185. és 197. g. a. is. 162. §. .I tárgyalás elmulasztása. A 162. alapján a 172. §. esetében tartott szóbeli tárgyaláskor is visszautasítandó a felebbezés. X. II. 845. Az elsőbiróságnál előadott, az írásbeli felebbezésben ismételve felajánlott bizonyításnak eredményessége azon az alapon, hogy az ellenfél a szóbeli tárgyaláson nem jelent meg. P. III. 491. Szabálytalan, ha a felebbezési bíróság ítéletét az ellenféllel nem közölt ténykörülményekre és kérelemre alapítja. X. VII. 550. A felebbezési tárgyalás folytatásánál való megjelenés elmulasztásának hatálya. B. I. 240. 163. §. Igazolás. Amennyiben a felebbezési tárgyalást a felebbező fél elmulasztja, igazolási kérelmében a felebbezési tárgyalás előkészítését újólag előadni nem köteles. B. I. 25. Ha a/, elsőbirósági ilélet ellen igazolás és felebbezés adatott be, az igazolás eldöntése előtt a felebbezés érdemben felül nem bírálható. I). II. 287. 164. §. .1 felebbezési bíróság határozata. Feloldásra irányuló felebbezési kérelmi esetén csak azt vizsgálhatja a felebbezési bíróság, hogy feloldási ok fenforog-e vagy nem. B. VI. 223.: Gy. III. 333.; M. VI. 487. 11a a felebbezési kérelem csak az elsőbirósági ítélet megsemmisítésére irányul és nem terjed ki annak megváltoztatására is, a felebbezési bíróság, amennyiben az elsőbirósági eljárásban feloldásra alapul szolgáló szabálytalanság fenn nem forog, az elsőbíróság ítéletét helybenhagyni tartozik. Sz. IV. 016. Az Ítélet a felebbező hátrányára nem változtatható meg. B. V. 48. Ha a bíróság rendelkezése a felperes kérelménél alperesre nem súlyosabb, az eltérés miatt az alperes jogsérelemről alaposan nem panaszkodhatik. B. VII. 281. A felebbezési bíróságnak az a rendelkezése, mely szerint az egyik alperes által felebbezett ítéletet nem tekintette a másik alperes nevében is felebbezettnek, a elebbező alperes érdekeit nem érintvén, ez alperes az ellen jogorvoslattal nem élhet. B. I. 204. A perbehivó alperesre nem sérelmes az, hogy a védelmet elvállalt perbehivott vele együtt nem marasztallatolt. I*. V. 467. A felebbezésben a kereset elutasítása iránt előterjesztett kérelemben bennfoglaltalik a törvényesnél magasabb kamat fizetésében való marasztalásra vonatkozó sérelem orvoslásának kérelme is. B. I. 246. Ha a kártérítés alapját a felebbezési bíróság nem állapítja meg, a kár összegének megállapítása felesleges. B. II. 238.