Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LXXII Rendszeres tárgymutató. mely sz;ik;'ib;m hivatalból figyelembe veendő pergátló kifogások közé nem tartozván, ha már az clsőbiróság előtt kellő időben érvényesítve nem lett, a felebbezési bíróság előtt nem érvényesíthető. B. I. 355. 154. §. A felebbezés áttétele. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez áttételnek nincs helye akkor, lia az elsőbirósághoz, mint kereskedelmi bírósághoz beadott kereset alapján a bíróság mint közpolgári bíróság járt el és az ügy a 2. §-ban meghatározón ügyek közé nem tartozik. B. IV. 27. 155. §. .1 felszólalási jog megszűnése. L. a 34. és 199. §§. a. 156. §. A bizonyítás ismétlése. A bizonyítás ismétlése s kiegészítése a felebbezési bíróság belátásitól függ. B. I. 140. 151.; Ko. II. 657.; M. II. 720. Abban az esetben, ha a felebbezési bíróság az elsőbiróságtól elfogadott bizonyítékokat aggályosaknak és azért el nem fogadliatóknak tartja, kötelező jogszabály, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság állal kivett bizonyítást a tanuk újbóli kihallgatásának elrendelésével és foganatosításával ismételje. B. V. 147.; K. VII. 443. A félnek a 96. §. alapján az elsőbiróság előtt kivett esküje a felebbezési bíróság előtt feltétlenül döntő bizonyítéknak nem tekinthető. B. III. 75. A felebbezési bíróságnak szabadságában áll, hogy az elsőbiróság által kihallgatott fél eskü alatti vallomását a perbeli adatok eltérő mérlegelése következtében bizonyítékul ne tekintse. B. I. 42. Az elsőbiróság előtt kihallgatott fél hit alatti vallomásának a felebbezési bíróság által figyelmen kivül hagyása indokolandó. B. I. 129. A 156. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés nem parancsoló, hanem a felebbezési bíróságnak csak jogot ad arra, hogy az elsőbiróságtól eskü alatt kihallgatott félnek ellenfelét is kihallgathassa és megeskethesse. B. I. 286. A bizonyítás ismétlése esetén a felel újra ki kell hallgatni; az elsőbiróság előtl tett vallomására megesketése szabálytalan. K. IV. 351. Az eskü alatti kihallgatásra az elsőbiróság előtt meg nem jelent fél újabb kihallgatása. B. 1. 314. VII. 256. A 156. §. igényperekben is alkalmazandó. K. II. 526. 151—158. §. A bizonyítás felvétele. A tanúnak közvetlen kihallgatása a felebbezési bíróság belátásától függ. M. II. 720. A felebbezési bíróság igényperben megkeresés útján is hallgathat ki lávollakó tanukat. B. II. 153. A szakértők meghallgatására a felebbezési bíróság kiküldöttet rendelhet. B. VII. 106. A bizonyítás ismétlése iránti kérelemnek tekintendő az a kérelem, hogy a kiküldött útján meghallgatott szakértőket a tanács szóval is meghallgassa. B. VII. 106. 160. §. A tárgyalási jegyzőkönyv. A feleknek a felebbezés szóbeli tárgyalásán előterjesztett kérelmei jegyzőkönyvbe veendők. B. VI. 215.; D. III. 260. IV. 243. A felebbezés szóbeli tárgyalásán előterjesztett ellenkérelmet a jegyzőkönyvbe szabatosan kell felvenni. B. I. 103. 107. A jegyzőkönyv szabálytalan akkor, ha abban az ellenkérelem tartalmának kitüntetése nélkül a felebbezési ellenkérelemnek előterjesztése csupán meg van említve. B. I. 103. 107. A fél elismerő nyilatkozatát, a tényállásra vonatkozó nyilatkozatokat, a személyesen meghallgatott felek előadását jegyzőkönyvbe nem kell felvenni. B. 1. 37. 111.11. 127. VII. 08. A felebbezési tárgyalás jegyzőkönyvének kellékei. Po. II. 932.