Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXXI A kereseti kérelemnek a per folyamán esedékessé vált részlet tekintetében a felebbezési eljárásban felemelése. Ko. VI. 428. IM). §. .1 felebbezés visszavonása. A felebbező által a felebbezés visszavonásásáról kiállított és az ellenfél állal a felebbezési tárgyaláson bemutatott nyilatkozat menynyiben vehető figyelembe ? P. III. 527. A felebbezés visszavonásához a csatlakozással élő ellenfél beleegyezése esak akkor szükséges, ha a felebbezési kérelem szóval már előadatott. B. VII. 301. 151. §. Az előadás. Nem fontos az, hogy melyik peres fél ismerteti a tárgyalás eredményét. X. VII. 548. Í5S. §. Új előadás. Új alpereseknek a felebbezési eljárásban perbevonása. Ko. VI. 420. ; X. VI. 56. A peres felek nincsenek elzárva attól, hogy az ismert és már perbe idézett örökösök mellett a netán ismeretlen örökösöknek az elsőbiróság előtt elmulasztott megidéztetését kérelmezhessék és pótolhassák. S). V. 246. A per folyamán elhalt felperesnek örökösei a felebbezési eljárásban felperesként beléphetnek. M. VII. 509. A kir. Curia 32. sz. döntvényének alkalmazása abban az esetben, ha a követelés a felebbezési eljárás folyamán jár le. Gy. VI. 341. I\. VII. 435.; I\ VI. 573. A felebbezési tárgyaláson az elsőbiróság előtt nem érvényesített ríj kifogás is felhozható. Sz. VII. 659. A felebbezési eljárásban ríj beszámítási kifogás sikerrel felhozható. K. III. 376. Abban az esetben, ha a fél a szóbeli tárgyaláson oh ríj és az ellenféllel eddigelé nem közölt bizonyítékokat hoz fel, a melyekre felebbezésében nem hivatkozott, az ellenfél ezeknek az ríj bizonyítékoknak teljes tartalmukban való közlését és a netán szükségesnek mutatkozó ellenbizonyítékainak beszerezhetése végett a tárgyalásnak elhalasztása kérheti a felebbezési bíróságnál. B. V. 165. Az elsőbirósági eljárás alalt telt beismerés megtarlja hatályát a felebbezési eljárásban is. B. V. 92. A beismerés a felebbezési eljárásban is csak azt az erejét tartja meg, melylyel az elsőbiróság előtt birt, tehát ugyanazok mellett a föllételek mellett, mint ott, itt is visszavonható. B. VI. 161. A 152. §. igényperekben is alkalmazandó. K. II. 526. 153. §. Pergátló körülmények. Az a körülmény, hogy a per tárgyának értéke a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, csak akkor vehető figyelembe, ha az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesíttetett. X. V. 438. Az a körülmény, hogy az ingatlan iránt indított pernek a tárgya a 200 frt értéket meghaladja, mint pergátló akadály a felebbezési bíróság előtt sem kérelemre, sem hivatalból figyelembe nem vehető. I). IV. 277. Po. Sl. 938. A felebbezésben előterjesztett hatásköri kifogás mennyiben vehető tekintetbe ? B. IV. 2. Ha a bírói hatáskör vagy illetékesség hivatalból vizsgálandó, a felebbezési bíróságnak nem elég arra hivatkozni, hogy az elsőbiróságnak a pergátló kifogások felett hozott \ érzése jogerős, hanem a hatáskör vagy illetékesség felett határoznia kell. Ko. II. 648. Az írásbeli felebbezésben foglalt, de szóval elő nem adott pergátlc kifogás csak a 27. §. utolsóelőtti bekezdésében, illetve az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-ában felsorolt esetekben vehető figyelembe. Ií. II. 44. A felperesség hiányára alapított kifogás a 27. §-ban megjelölt és az eljárás bár-