Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LXX Rendszeres tárgymutaló. vehető figyelembe, az írásos felebbezésnek elő nem adolt tartalma ellenben nem. B. [; 32. n. 199. A feleknek az elsőbirósági iratok szerint vagy az Írásbeli felebbezésben előterjesztett kérelme úgy tekintendő, mintha elő sem adatolt volna akkor, ha a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben vagy a felebbezési bíróság ítéletének indokolásában nincs nyoma annak, hogy a kérelem a felebbezési tárgyaláson élőszóval is előadatott. B. I. 322. Az elsőbiróság előtt emelt pergátló kifogást a felebbezési bíróság csak akkor veheti figyelembe, ha az a felebbezési tárgyaláson előterjesztetett. B. I. 158. Az Írásbeli felebbezésbe foglalt, de a szóbeli tárgyaláson elő nem adott pergátló kifogást a felülvizsgálati bíróság csak az 1893 : XVIII. t.-cz. 27. §-ának utolsóelőtti bekezdésében, illetve az 1868: L1V. t.-cz. 53. £-ában felsorolt esetekben veheti figyelembe. B. II. 44. A felebbezési bíróság tartozik vagy elrendelni a felebbezésben felhozott új bizonyítás felvételét, vagy a mellőzés okait előadni. B. I. 199. Az előkészítő iratban felhozott új lényeges körülmények bizonyításának megtagadása. B. I. 159. Ha a felebbező a tárgyaláson az írásban beadott felebbezéssd megegyezően terjeszti elő kérelmét, a felebbezésben hivatkozott tanú kihallgatását csak akkor lehet mellőzni, ha a fél a tanú kihallgatása iránti kérelmét nem tartja fenn. B. I. 312. Az elsőbirósági vallomás a felebbezési tárgyaláson felolvasható. Gy. V. 274. 144. §. A felebbezés visszautasítása a tárgyaláson. Nem utasítható vissza a felebbezés, ha az iránt a felebbezési tárgyaláson olyan ügyvéd terjesztett elő kérelmet, a kinek képviseleti jogosultsága a felebbezési tárgyalás idejében már nem volt. B. VI. 254. A felebbezés nem utasítható vissza a miatt, mert a felebbező fél ellenfelének lakását a bíróság felhívására nem jelenti be, hanem a per ilyenkor szünetel. M. VII. 527. 145. §. Részitélet elleni felebbvitel. A felebbviteli eljárás felfüggesztése a végitélet jogerőre emelkedéséig. K. IV. 391. 147. §. A csatlakozás. Jogilag nem létező felebbezési kérelemhez csatlakozni nem lehet, B. VII. 301. Az alperes pertárs a felperes felébb viteléhez nem csatlakozható, ha a felebbvitel a másik pertárs ellen irányul és a peres kérdés egységes elbírálást nem igényel. B. IV. 18. A felebbezési határidő letelte után beadott előkészítő iratban bejelentett csatlakozás önálló felebbezésnek nem tekinthető. K. II. 591. Az ellenfél a tárgyalás befejeztéig csatlakozhatik a felebbezéshez, e csatlakozás azonban a felebbezés visszavonásával szintén visszavontnak tekintetik. M. II. 712. Az indokolás tekintetében nincs helje csatlakozási kérelemnek. B. IV. 38. Ellenkező a 194. §-nál. Az elkésett csatlakozási kérelemre nézve csak akkor van igazolásnak helye, ha a fél azt, hogy mulasztása hibáján kívül állott elő, kellően valószínűsíti. M. VI. 458. 148. §. Keresetváltoztatás és viszonkeresel. A 148. g-nak csupán a viszonkeresetre vonatkozó az a rendelkezése, mely szerint a felebbezési eljárásban a viszonkereset meg nem változtatható s új viszonkereset nem emelhető, a beszámítási kifogásra alkalmazást nem nyerhet. K. III. 376. VI. 373. Uj tények felhozása a 175. és 197. §-ra tekintettel csak a felebbezés nyilvános előadása esetén és a felülvizsgálali eljárásban tekinthető keresetváltoztatásnak. Ko. VI. 419.