Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXIX kívül helyezését czélozza, az a kérvény a felebbezési bíróság által minden további vizsgálat megejtése nélkül elutasítandó. T. V. 685. A 106. §. alapján hozott külön perútra utasító határozat megtámadására az itelel dlen beadott felebbezés abból az okból, hogy az ily határozat ellen a felébb vitel ki van zárva, vissza nem utasítható. M. II. 694. A jogorvoslat minősítése. D. VI. 295. Í37. §. Az idézés. Habár a felebbezést a helyetles ügyvéd ellenjegyezte, a közvetlenül meghatalmazott ügyvéd megidézése szabályos. D. III. 541. 138. §. A felebbezés halasztó hatálya. A felebbezés beadása a másodfokú határozat jogerőre emelkedését mindaddig függőben tartja, míg az ügy harmadfokú elbírálást nyer vagj a felebbező önkényt visszalép. M. VI. 476. 139. §. A pertárs felebbezése. Az egyik alperes az Ítéletnek azt a részét, mely szerint a felperes a többi alperessel szemben keresetével elutasíttatott, csak akkor támadhatja meg felebbvitellel, ha az, mint itélt dolog, a többi alperes elleni visszkereseti igényének külön perrel érvényesítését kizárná. Sz. VI. 683. A perköltség kérdése a felperestársakra nézve csak egységesen bírálható meg. D. III. 278. Nem forog fenn a per egységes elbírálásának esete, ha az alsóbiróság az alpereseket külön örökrészük aránya szerint kötelezte. M. II. 69ö. A 139. §. második kikezdése csak akkor alkalmazandó, ha a nem felebbező alperes nem védekezett, vagy ha valóban védekezett is, jogelismerést nem tett. M. VI. 484. A 139. §. 2. pontja nem alkalmazható akkor, ha az ügy a felebbező pertárs felebbezésének visszavonása következtében felebbviteli döntés alá nem kerül. Gy. II. 505. A peres kérdés az igényperben alperesként szereplő több végrehajtató irányábai. nem egységes. B. I. 12!).; I). II. 273. : Gy. 11.505.; Ko. V. 372.; N. II. 783.: PO. II. 1019. A peres kérdés egysége. B. II. 109. III. 52. IV. 37. 50. V. 42. VII. 119. D. IV. 227. 235.; Gy. II. 343.; K. V. 323.: M. VI. 484.: N. IV. 486.; Sz III. 599. 608. V. 575. VI. 676.; T. III. 684. 140. §. A mellékbeavatkozás. Ha a beavatkozást kérő azt adja elő, hogy a folyamatban levő per kimenetele állal jogilag érdekelve van, kérelme nem a 22. §., hanem a 140. §-nak második bekezdése alapján bírálandó meg és ha kellő időben adatott be. hivatalból vissza nem utasítható. B. II. 248. Ha a beavatkozó beavatkozási kérelmét a 140. §-ra alapítja, ez alapon a beavatkozás útján megvédeni kívánt peres fél kifejezett vagy tényekben nyilvánuló akaratával ellenkező nyilatkozatokat tenni s perbeli cselekményeket végezni nincs jogosítva. B. II. 169. ///. IH. §§. A tárgyalás előkészítése s az eljárás szóbelisége. A mennyiben a felebbezési tárgyalást a felebbező fél elmulaszlja, igazolási kérelmében a felebbezési tárgyalás előkészítését újólag előadni nem köteles. B. I. 25. A felebbezés szóbeli tárgyalása esetén a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése nélkül a felebbezés joghatály]yal nem bir, illetve hatályát veszti. Ha szóval elő nem adatik s ezzel együtt hatályát veszti a felebbezési határidőn túl beadott csatlakozási kérelem is. B. VII. 301. Csak a felebbezés szóbeli tárgyalásán előadott érvelés és kért bizonyításfelvétel