Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/ tends zeres tárgym u tató. LXYll 12<>. A felebbe/és esetei. Indokok ellen is van felebbvitelnek helye, lia az ítéleti indokolásnak felebbvitellel megtámadott része határozat jellegével biró jogi döntést tartalmaz. B. VII. 269. Perben nem állott fél is felebbezhet akkor, ha a bíróság őt (ügygondnoki díj fizetésére) kötelezte. B. VII. 157. Ha az ügygondnok a per folyamán saját személyében fel nem lépett, a perbeli itéléi ellen felebbezéssel nem élhet. B. I. 195. 127. §. Lemondás a felebbezésről. Lemondás a felebbezésről. Gy. Hl. 719. 128. §. Felebbezés az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott itélet ellen. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott itélet elleni felebbezés hivatalból nem utasítható vissza pusztán a miatt, hogy a 128. §. egyik pontjára sem alapíttatott. B. T. 76. A felebbezés abból az okból, hogy a 128. §-ban felsorolt sérelmek fenn nem forognak, vissza nem utasítható, hanem ez a kérdés az itélet keretébe tartozik. T. II. 1149. Az 1893 : XVIII. t.-cz. a budapesti és a pestvidéki kir. törvényszékek területén lévő kir. járásbíróságoknak, mint kereskedelmi bíróságoknak megjelölését csakis a felebviteli eljárásra hivatott törvényszék meghatározása végett tartotta fenn. B. I. 10. Az alperesre nem sérelmes a felebbezési bíróságnak az a végzése, melylyel az alperest meg nem jelenés okából marasztaló elsőbirósági ítéletet feloldotta s a mulasztás következményeinek kimondását megtagadta. Ko. II. 667. A mikor az elsőbirósági itélet ellen a fél igazolási kérelmet és annak a perköltség összegére vonatkozó rendelkezése ellen felebbezést ad be, a felebbezést nem lehet érdemben felülbírálni, mielőtt az igazolási kérdés eldöntetett volna. D. II. 287. 131. §. A felebbezési határidő. A törvény a felebbviteli határidők meghosszabbítását nem engedi meg. Gy. VI. 348. Valamely beadvány abban az időben tekintetik beadottnak, a mikor az a bíróság iktatójába, illetve a jegyzői irodába megérkezik és a megérkezés ideje a beadványra vezetett feljegyzés és a bírósági lebélyegzés alapján állapítandó meg. B. IV. 178. Csakis a felebbezésre vezetett iktatói bizonylat alapján bírálható el, hogy a felebbezés kellő időben adatott-e be. B. I. 2. A kellő időben nem felebbezett ítéletre nézve, ha azt a bíróság kijavítja, a felebbezési jog a kijavítás következtében fel nem éled. B. I. 72. Törvényes időben beadottnak tekintendő a felebbezés, ha azt a fél felülvizsgálatnak czimezve, a felebbezési határidőben beadta, de a kiigazítás végett a bíróság által visszaadott beadványt a kitűzött határidőben, de a felebbezési határidő után adta újból be. T. IV. 711. Ha a végzés kézbesítés útján való közlésének elrendelése téves volt, a kézbesítés