Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XLII / It ndszeres tárgym utató. ság becslése a vélemények különbözőségénél fogva az érték megállapítására nézve irányadóul el nem fogadható. Sz. V. 608. A magyar mérnök- és építészegylet díjszabását jogosítva van a bíróság a követelés mennyiségének a bizonyítására alapul elfogadni. D. VI. 273. Azt, hogy a műszaki munkák díjainak megállapításánál a mérnök- és építészegylet által kiadott díjszabályzat irányadó, sem törvény meg nem állapította, sem pedig a törvényes birói gyakorlat követendő szabályul el nem fogadta. Gy. VI. 312. L. a munkabéri szerződés a. is. Annak a kérdésnek megbirálásánál, hogy a megrendelt húsvéti liszt rituális czélokra használható-e, az autonóm orth. izrael.-hitfelekezet közvetítő bizottságának a fennálló rituális szokásokra vonatkozó véleményét a biró figyelembe veheti. K. II. 523. A kereskedelmi s iparkamaráknak hatásköre kiterjed arra, hogy a területükön levő iparosok és kereskedők üzleti viszonyairól a bíróságoknak, általában az ország hatóságainak felvilágosítást és véleményt adjanak. B. II. 181. Annak a ténynek megállapításánál, hogy a közadós ipara a kisipar körét meghaladja, a kereskedelmi és iparkamara hivatalos értesítése alapul vehető. B. II. 181. Nem vehető figyelembe a kereskedelmi és iparkamarának olyan bizonyítványa, a melyben nem hatályban levő kereskedelmi szokás bizonyítlatik, hanem meghallgatott szakkörök véleményéről tétetik említés, mely vélemény azonban a felek közti szerződéses megállapodással szemben irányadóul el nem fogadható. X. V. 452. A szakértői vélemény szerint lúlszámítottnak nyilvánított munkadíjösszeg nem Ítélhető meg. B. I. 132. A szakértői bizonyítás eredményének mérlegelése az 1893: XVIII. t.-cz. hatályba lépte után folyamatba tett újított sommás perekben nem az 1868: LIV. t.-ez. 217. §-a, hanem az 1893: XVIII. t.-cz. 64. §-a szerint történik. B. I. 212. Az eskü alatti kihallgatás. Az eskü alatt tett vallomás tartalmának mérlegelése a szabad megbirálás aló! nem vonható el, a mennyiben a vallomás tartalma magyarázatra szorul. B. I. ISö. Az árúnak hamis vagy hamisított minősége a fél eskü alatti vallomásával és bizonyítható. Po. V. 512. Eljárási szabályt sért a bíróság, ha az okirat helytelen értelmezése alapján a fél «skü alatt vallomását mellőzi. B. V. 44. A kölcsönügylet jogi minősítése nem lévén ténykérdés, a felek eskü alatti kihallgatásának erre helye nem lehet. N. VI. 530. Az eskü alatti kihallgatásnak bizonyítékul alkalmazására nézve 1. a 95—99. §§-okat is. " Ténymegállapítás következtetés utján. A bizonyítékok szabad mérlegelésére jogosított bíróságok abban nincsenek korlátozva, hogy valamely lénykérdés megállapításinál jogi meggyőződésüket ne csak közvetlen, hanem közvetett bizonyítékok alapján is a megállapított tényekből vont okszerű következtetés után alkothassák meg. B. II. 114. V. 109.; Gy. II. 496. Egyezségi ajánlatból a kötelezettség elismerésére nem lehet következtetni. B. III. 164. Abból a megállapított tényből, hogy az ingatlan (erdő) a vasút gőzmozdonyából kihullott szikráktól gyuladt meg, okszerűen következik, hogy a gőzmozdony tűzbiztonsági készülékei a tűzveszély elhárítására alkalmatlanok voltak. B. I. 191. Az a körülmény, hogy a hitelező a váltót kiadta, csak arra szolgálhal bizonyítékul, hogy a váltó kifizettetett, de egymagában a váltó birtoka arra, hogy a kifizetést a váltóbirtokos eszközölte, bizonyítékot nem nyújt P. IV. 527.