Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Kendszeres* tárgymutató. XXXVII Ükiratbeli beismerés ellenében bizonyítás. B. III. 135. Az 1868 :LIV. t.-cz. 163. §-át az 1893: XVIII. t.-cz. 219. §-a hatályon kívül helyezte. K. VII. 418. A bíróságon kívüli beismerés és az ezzel egy tekintet alá eső más perben vagy peren kívüli eljárásban, avagy a büntető bíróság előtt tett beismerés, mint bármely más bizonyítási adat, a birói meggyőződésnek és ekként a szabad mérlegelésnek tárgya. B. VI. 61. X. III. 484. P. VI. 548. A gyermek anyjának a gyermek kilől származása tekintetében a bíróságon kívül tett beismerése mennyiben vehető ligyelembe ? Gy. II. 414. M. VII. 496. Beismerés helytelen megállapítása. Gy. V. 391. ~Sl. V. 396. A jogelismerés rendelkezés jellegével biró oly jogi tény, mely magára az igény megállapítására vonatkozik s hatálya esak azon magánjogi elvek alapján támadható meg, a melyek az akaratnyilvánítás érvénytelenségére nézve fennállanak. B. VII. 2. Gy. V. 308. Sz. III. 605. 635. A biró belátása szerint itéli meg, hogy a fél nyilatkozata mennyiben foglal magában jogelismerést. B. VII. 6. Jogerős birói intézkedésnek érvényessége a felek elismerésétől feltételezve nem lévén, az azzal ellentétes beismerés jogelismerést nem is képezhet. I). IV. 256. Az osztálysorsjegy díjának megfizetését tanúsító s a sorsjegy szövegébe foglalt elismeréssel széniben a fizetés meg nem történtének bizonyítása. B. III. 130. 50. §. A beismerés a beismerő félre nézve csak úgy a reá nézve kedvező, mint kedvezőtlen rész egybevetésével, tehát a teljes tartalom szerint lehet hatályos. M. II. 712. Sz. 1IÍ. 6.14. Korlátolt beismerés bizonyító ereje. B. II. 10. Po. Hí. 544. L. az 1868 :LIV. t.-cz. 152. §. a. is. Korlátolt beismerő nyilatkozat, mint tagadás. T. VI. 719. 60. §. A tárgyaláson tett beismerő nyilatkozattal szemben a tévedés bizonyítása s ligyelembe vétele nincs kizárva. B. I. 319. A beismerés visszavonásának hatályát a bíróság szabadon mérlegeli. B. I. 183. Beismerés visszavonásának el nem fogadása. P. V. 499. A bíróság jogköre kiterjed a peren kívüli beismerés visszavonása joghatályának megítélésére is. K. VII. 417. A mennyiben a magánokirat tartalma nem valamely jogügylet felőli rendelkezést, hanem beismerést foglal magában, ennek a bíróságon kívüli beismerésnek nem tulajdonítható erősebb hatály, mintha ugyanaz a beismerés a bíróság előtt tétetett volna, következéskép a bíróság itéli meg, hogy az okiratban foglalt beismerés visszavonás álta mennyiben veszti erejét. B. II. 102. Csak tényállításokra vonatkozóan tett beismerés vonható vissza, ellenben a jognak elismerése, mint a mely magát az igényt megállapítja, vissza nem vonható, hanem ennek hatálya csak az akaratnyilvánítások érvénytelenségére nézve fennálló jogelvek alapján támadható meg. Sz. II. 1108. III. 635. VII. 654. 61. §. Nem tagadottnak csak akkor tekintheti a bíróság a tényállást, ha az ellenfelet arra való nyilatkozattételre felhívta. B. II. 35. VI. 237. A kötelezettség létrejöttének tagadása egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a védekező fél esetlegesen a kötelezettség elengedésére is hivatkozzék. M. VI. 482. Ha az iparhatósági határozatot megtámadó fél keresetében az iparhatóság által megítélt és általa megfizetett összegnek visszafizetését kérte, alperes pedig a kereset