Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. XXIII Nem felel meg a 8. §. kellékének a viszonkereset, ha a felperes haszonbért, az alperes pedig azon az alapon perel, hogy tőle a felperes elleni zárlat következtében a termés egy része elvonatott. T. II. 1165. Egymással kereskedelmi összeköttetésben álló kereskedők ebből az összeköttetésből származó kölcsönös követeléseiket egymás irányában, ha nem ugyanabból a jogalapból erednek is, ugyanabban a perben érvényesíteni jogosítva vannak. B. II. 244. Nincs helye a fizetésre irányuló felperesi keresettel szemben olyan viszonkeresetnek, hogy az alperes ne fizetésre, hanem bírói letétbe helyezésre köteleztessék. P. VII. 579. Viszonkeresetnek tekintendő az alperesnek az a kérelme, hogy a felperes a harmadik személy részéről nem a kereseti követelés fejében birói letétbe helyezett és a felperes által felvett összeg visszafizetésére köteleztessék. Sz. IV. 668. Viszonkereset helytfoghatósága. Gy. V. 293. Ha alperes viszonkövelelését kifejezetten viszonkeresetkép nem érvényesíti, az csak mint beszámítási kifogás bírálható meg. B. I. 225. A viszonkereset együttes tárgyalása elleni kifogás első sorban az elsőbiróságnál érvényesítendő. B. I. 269. A viszonkereset együttes tárgyalása elleni kifogás az illetékesség elleni kifogással egy tekintet alá esik. B. I. 269. Ezer korona értékű ingatlan birtoka iránt indított viszonkereset esetében nincs helye a hatáskör leszállításának, ha az ellenfél pergátló kifogást nem telt. P. VI. 569. Kötelező eljárási szabály az, hogy az 1881: LIX. t.-cz. 8. §-ának kellékeivel biró viszonkereset a főügygyel közösen tárgyalandó és döntendő el és külön per útjára nem utasítható. B. II. 178. IV. 88.; Gy. II. 439.; X. II. 764.; T. II. 1167. A szavatos perbehivására nézve 1. az 1868: LIV. t.-cz. 78. és az 1881 : LIX. t.-cz. 9. és 10. §-át. 25. §. A tárgyalás szóbelisége. írásbeli beadványban felajánlott bizonyíték figyelembe nem vehető. M. II. 688. 25. §. A keresetnek a kamatokra vonatkozólag az előkészítő iratban történt felemelése figyelembe nem vehető. B. VII. 157. Távirati kérelmek és nyilatkozatok a peres eljárásban tekintetbe nem vehetők. B. I. 289. 26. §. A kereset szóbeli előadása. Az előkészítő iratoknak és így a keresetlevélnek a tartalma is csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben a tárgyaláson szóval előadatott. B. IV. 111. 27—29. §§. A pergátló kifogások. L. 1., 2., 7., 8. és 165. §§. a. is. Az a kérdés, hogy a kereset alapján a per létrejöhet-e vagy nem, vagyis a pergátló körülmény fenforgásának kérdése a keresettel érvényesített jog fenforgásának kérdésétől különböző kérdés. N. III. 464. Időelőttiségi kifogás nem pergátló kifogás. X. II. 854. Az itélt dolog kifogása, mint érdemleges kifogás, a per érdemére tartozik és ez alapon a per meg nem szüntethető, de érdemlegesen döntendő el. B. VII. 197.