Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/!atd.szeres tárgymutató. CGXIII A köztörvényi kötelem keletkezésének alkateleme az, hogy a szolgáltatási kötelezettség vonatkozással bizonyos személyre állapíttassák meg. B. I. 256. A szerzőhöz intézett kérelem az iránt, hogy munkáját anyagi s erkölcsi támogatásban részesíthetés végett mutassa be : nem létesít a támogatásra irányuló kötelezettséget. D. III. 259. Ha a felek a rabbinatusnak, mint egyeztető hatóságnak határozatát kölcsönösen magukévá tették, az rájok nézve érvényes és kötelező magánegyezség. K. III. 348. Egyezség reményében tett ajánlatok az egyezség létre nem jötte esetére nem kötelezők. Po. III. 551. Az irásba foglalt tartozás elismerés esetében a kötelezettséget vállaló fél rendszerint már az elismerés erejénél fogva kötelezve van a teljesítésre, habár az elismert tartozás jogalapja az okiratból nem is tűnik ki. B. VI. 151. A kitűzött árverés elkerülése végett történt fizetés jogelismerésnek nem tekinthető. B. II. 77. Önkéntes fizetési hajlandóság nem elismerése a kötelezettségnek. Po. II. 994. L. Újítás, Összeszámolás és Tartozás átvállalása a. is. A távbeszélői árszabást megállapító rendelet nem olyan szabály, a melynek kötelező ereje a végrehajtó hatalomnak való alárendeltségen alapulna s a melynek tudása kötelező lévén, vélelmezendő lenne, mihezképest tartalmának kötelező erejét szerződéssel kell kikötni s annak a postai és távirdai rendeletek tárában kitétele nem zárja ki azt, lio,i-ry a megrendelő arról tudomással nem birt. N. IV. 484. (3) A szolgáltatás oszthatósága. A követelések annyiban részletekre oszthatók, a mennyiben különböző helyen vagy időben teljesítendők. B. IV. 5. Építési vállalat czél ára rendelt árúk rendszerint egységesen használtatván fel, az azokra létrejött ügylet a megrendelőre nézve meg nem osztható. Gy. VII. 343. Közös követelés a hitelező társakat egyenlő arányban illeti. Po. II. 1000. Tehermentesítésre irányuló kötelezettség megoszthatósága nincs kizárva. Gy. II. 405. Több személyt illető követelésből mindegyik hitelező külön érvényesítheti részkövetelését. K. II. 560.; Po. II. 1000. Hitelezőkkel létesítendő egyezségre való megbízás esetén a megbízott részére kikötött ellenszolgáltatás feloszthatósága nincs kizárva. B. III. 111. Egységes és felosztható ügylet. B. VII. 48. Ha a követelés az arány meghatározása nélkül többet illet és a szolgáltatás tárgya (összeg szerint meghatározott kötbér) felosztható, akkor az ellenkező bebizonyításáig a követelés a jogosított egyenlő arányban illeti s mindegyikök a reá eső rész erejéig követelését önállóan érvényesítheti. B. VII. 67. y) Kártérítés. Elmaradt haszon. A kártérítés alapja. Kártérítés csakis valamely szerződési kötelezettség megszegése vagy szerződés hiányában valamely cselekmény vagy ily minőségű mulasztás okából követelhető. B. I. 223. V. 7. VI. 75. 85.; Gy. II. 390. 447.; M. IV. 449.; P. VI. 563.; Po. III. 557.; S/.. IV. 694.