Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Bendszeres tárgymutotó. GLXXXIX nézve az 1893: XVIII. t.-cz. 64. §-át, továbbá Ügyvédi rendtartás és Közjegyzői törvény a. is. Nincs olyan jogszabály, a mely a közigazgatási hatóságok intézkedéseinek érvényét irásbafoglaláshoz kötné. B. VI. 21. A községi biró szóbeli kijelentéseinek hatálya a község irányában. K. II. 572. Házközösségi öröklési igény érvényesítésétől a jogosult el nem zárható abból az okból, mert a megállapodás Írásba nem lett foglalva, hanem a megállapodás tekintet nélkül annak alakszerűségére kötelező erővel bir. T. VI. 722. Mezei munkások megszerzésének közvetítését tárgyazó szerződések érvényességéhez a községi előljáró láttamozása nem szükséges. Po. II. 956. Mennyiben vehető szerződésként figyelembe az alá nem irt okirat ? Gy. IV. 279. Még ki nem töltött szerződési űrlap aláírása vagy e helyett kézjegygyei való ellátása a szerződés irásbafoglalásával nem egyértelmű. T. VI. 722. Ha egy okiratba foglalt ügyletek közül a halálesetre szóló intézkedés érvénytelen, az okiratnak az élők közötti ügyletre vonatkozó része hatályban marad, hacsak a halálesetre tett intézkedéssel elválhatlan kapcsolatban nem áll, vagy a szerződő felek akarata arra irányult, hogy a halálesetre tett intézkedésnek érvénytelensége az élők közötti jogügyletet is hatálytalanítsa. T. VI. 735. Oly esetben, a mikor a létrejött szerződés okiratba foglaltatik, az okirat tartalma szolgál első sorban alapul a jogviszony meghatározására. B. II. 182. IV. 9. VI. 77.; K. IV. 374. A döntő ténykörülménynek kizárólag az Írásbeli szerződés értelmezése alapján való megállapítása csak abban az esetben foglal helyet, ha a döntő ténykörülmény más közvetlen bizonyíték vagy jogelismerő (conchidens) tények alapján meg nem állapítható, feltéve, hogy az írásbeli szerződésben foglalt ilyen ténykörülményekre vonatkozóan a szerződő felek a szerződés megkötése alkalmával nem nyilatkoztak, vagy ha nyilatkoztak, jez a perben bizonyítás tárgyává tétetett, de bizonyítást nem nyert. D. IV. 271. Az oly szóbeli nyilatkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése közben, azzal egyidejűleg tétettek, azonban az okiratba foglalt szerződéses nyilatkozatoktól eltérők, sőt az okirat tartalmával ellenkeznek: jogi hatálylyal nem birnak. Az ily szóbeli nyilatkozatoknak legfölebb akkor és annyiban lehet jogi jelentősége, ha és a mennyiben az okiratba foglalt szerződés tartalma hézagos vagy homályos s ekként önmagukban a felek valódi akaratának megállapítására elégtelenek s a szóbeli kijelentések e valódi akarat felismerésére, megállapítására alkalmas adatoku! jelentkeznek. B, I. 222. If. 4. 103. IV. 92. V. 177. VI. 77.; D. VI. 278.; Po. II. 1044.; Sz. III. 609. 678. Egymagában véve abból a tényből, hogy a vitatott szóbeli megállapodás később, külön időben jött létre, jogilag nem következik, hogy ez az Írásbeli szerződéstől külön, független ügyletnek tekintessék, mert a szerződés egységét nem a megállapodások egyidejűsége, hanem a megállapodásoknak egymással kapcsolatban levő s egymásra kiható ténybeli s jogi összefüggése létesíti. Gy. V. 310. írásbeli megállapodással, bár egyidejűleg létrejött, de az előbbivel nem ellentétes, azt kiegészítő szóbeli megállapodások, az okiratba foglalt megállapodás mellett is érvénynyel birnak. B. III. 67. VI. 90.; Gy. II. 413. írásbeli szerződésben foglalt feltétlen kötelezettséggel szemben ugyanakkor szóval kikötött feltétel figyelembe nem vehető. B. V. 57. Ellenkező. írásbeli egyezség érvényességének feltétele gyanánt szóval tett kikötés az írásbeli egyezséggel nincs ellentétben, hanem annak csak kibővítése. P. III. 523. Po. III. 568.