Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CLXXXII Rendszeres tárgym utató. tének hiányában jogilag nem hatályos, abból tehát harmadik személyek jogokat nem menthetnek. Sz. 111. 603, Az alispáni rendelkezés a törvényhatóság jóváhagyását nem pótolja. Sz. III. 603. Községi építkezéshez mennyiben szükséges törvényhatósági jóváhagyás ? B. II. 58. A községi képviselőtestület teljesedésbe meni határozatának jogérvényességét nem szünteti meg az, hogy a határozat hozatalánál nem tartották meg a jegyzőkönyvre előirt szabályokat. I>. III. 256. A község jóváhagyott határozata alapján kiállított és szintén jóváhagyott kötvényben elvállalt kötelezettség alapján a község a helyi érdekű vasút építési költségeihez való hozzájárulásban annak vizsgálata nélkül marasztalandó, hogy a határozat alakilag szabályosan hozatott-e. B. IV. 49. Helyiérdekű vasút építéséhez való községi hozzájárulás. M. VI. 456. Annak idején földesúri jóváhagyást nyert községi tartozásnak újabbi elismerése a törvényhatóság jóváhagyását nem igényli. N. II. 7 77. A községi elöljáróság által kötött és a felsőbb hatóság által jóváhagyott haszonbéri szerződés feltételeit a község birája nem módosíthatja. Po. IV. 595. A már létrejött községi bérlet folytatásához szükséges bevásárlásokra nézve az 1886:XXII. t.-cz. 110. §-a nem alkalmazandó. D. III. 256. A város részére ingatlan vétele tárgyában, törvényhatósági jóváhagyás nélkül kötött ügylel érvénytelennek tekintendő. B. VI. 81. A törvényhatóság azzal, hogy a község képviselőtestületének azt a határozatát, hogy a vitás bérhátralék az alperestől per utján behajtassék, helybenhagyta, a bérszerződést hatályosnak mondotta ki, a mi a közvetlen jóváhagyást pótolja. K. VII. 433. Az olyan ügylet, melyet a felek kezdettől fogva maguk irányában megkötöttnek nőni tekintenek és az ügyletet csak mások megtévesztése végett tüntetik fel megkötöttnek, álügylet és abból a felek, valamint egymás irányában úgy harmadik személy irányában sem származtathatnak jogot. Sz. II. 1072. A szinleltség akkor forog fenn, ha a felek kölcsönösen és öntudatosan más szerződési nyilatkozatot tesznek, mint a mi a felek között ismeretes \alódi szándéknak megfelel. B V. 141. VI. 105.; Gy. VII. 344. Színlelt és burkolt szerződés hatályának megbirálása. Gy. II. 491.; T. VII. 701. Színleges szerződésre az azzal szabályozott jogviszonyból kifolyóan jogok nem alapíthatók. B, VII. 153.; Po. IV. 564.; T. V. 662. A jogügylet színleges volta a jogügyletet érvénytelenné csak akkor teszi, ha a jogügyletet létesítő felek között épen semmi jogügylet sem jött létre, ha azonban a felek akarata a szerződésben kifejezésre jutott jogügylettől eltérő jogügylet létesítésére irányult, a szinlegességnek a következménye csak az, hogy a jogügylet valódi minősége szerint bírálandó meg. B. VI. 105. VII. 12.; Gy. II. 316. Színlelt szerződés alapján turpis causa kifogását csak a megkárosított jóhiszemű hitelező a szerződő felekkel, nem pedi^r a felek egymással szemben érvényesíthetik. T. III. 683. Színlelt ügylet (váltó, adóslevél) alakjában korcsmai adósság érvényesítését czélzó figyiel érvényességének kérdése. Gy. III. 328. (j) A színlelt ügyletek. L. 1881: LX. t.-cz. Igényper a. és a kötelmi jogban is.