Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)
r.LXXX Rendszeres tárgymutató. Társulat. Egyesület. A gazdasági czélokra alakult, szervezeti szabályijai biró és kellő képviselettel ellátott egyesületektől a jogképességet megtagadni nem lehet és ehhez, képest az ily egyesületek a törvény által megengedett czéljaik keretében, mint jogi személyek, jogokat szerezhetnek és azokat, mint ilyenek, a bíróság előtt is érvényesíteni jogosítvák. B. VII. 93. Míg a birtokossági legeltetési társulat szervezési szabályai törvényhatósági jóváhagyást nem nyertek, a legeltetési társulat jogilag létezőnek nem tekinthető. B. I. 279. Gyógyszertárral az ipartestületi betegsegélyző pénztár igazgatósága a közgyűlés jóváhagyása nélkül is köthet szerződést. K. V. 323. Az egylet tagjának jogviszonyára nézve csakis annak az alapszabálynak a rendelkezései alkalmazhatók, a melynek érvényben léte alatt tagul alapszabályszerűen felvétetett. B. VII. 294. A tagok kiházasítása és egyéb segélyezés végett alakult ifjúsági segélyegylet kereskedelmi társaságnak nem tekinthető. Sz. VI. 685. Kiházasító egylet tagjainak igényjogosultsága az egylet feloszlása esetében. B. VII. 308. Alapítvány. Az alapítványtevő bizonyos vagyont köt le meghatározott czélra oly képen, hogy annak rendeltetése és felhasználása tekintetében beláthatlan időkig az ő akarata legyen irányadó. B. VII. 16. Az alapítvány keletkezéséhez kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges. B. I. 328. VII. 16. Az alapítvány czélját, kezelési módját tüzetesen meghatározó alapító okirat kiállításának hiányában az alapítvány létrejöttének keletkezési előfeltételei hiányzanak s ennélfogva az alapító ajánlatából kötelem nem keletkezik. B. VII. 16. c) A dolgok. Az, hogy valamely dolog tartozéknak tekintessék, attól függ, hogy a tartozéknak vitatott dolog arra legyen rendelletve, hogy ez mint mellékdolog, a fődolognak állandó szolgálatára legyen és az összeköttetés erre a czélra szolgáljon. B. III. 24. V. 219. ; Ko. VII. 465. Az ingatlanon emelt épület az ingatlan tartozéka. T. VI. 711. A község köztulajdonát képező gyalogjáró a háznak nem tartozéka. X. VI. 540. A bolthelyiség kirakata a háznak tartozéka. Po. II. 1049. A mángorló az épületnek nem tartozéka. B. V. 219. A sírkő a sírboltnak tartozéka lévén, rendeltetése az, hogy a sírboltban levő öszszes egyének temetkezési helyét jelölje. Sz. IV. 620. Ha a tényállásban nincs megállapítva az, hogy a fák vágásra voltak szánva, ezek a fák, mint az ingatlan növedékei, magának az ingatlannak alkatrészeiül tekintendők s mint. ilyenek, magának a fődolognak, az ingatlannak sorsát követik. Gy. IV. 330. A járulék, tartozék a fődolog sorsát követi B. III. 24. ; M. IV. 454. A fődolog biztosítéka ellenkező kikötés nélkül a mellékdolog és a járulék biztosítására is szolgál. Sz. IV. 674. Malommal együtt a malomkő is eladottnak leKiniendő. I). II. 315. Részvényekkel együtt a le nem járt szelvények is eladatnak. Gy. II. 430.