Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

GLIV Rendszeres tárgymutató. letiltás által sem módosult szerződési viszony értelmében, a pénzbeszedés pillanatában nyomban a végrehajtást szenvedeti birtokába s rendelkezése alá került, B. VII. 115. A munkaadót az alkalmazottnak adott fizetési előleg ezimén megillető beszámítási jog harmadik személyeknek végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésével szemben nem érvényesíthető. B. IV. 42. Ellenkező: A végrehajtást szenvedő adósa által a végrehajtás foganatosítása előtt kiadott előleg a fizetésre vezetett végrehajtásnak nem tárgya. B. VII. 64. ; I). VI. 260. Az ügynöki díj letiltása előtt adott előleget a végrehajtást szenvedő adósa a követelés behajtására rendelt ügygondnok keresetével szemben beszámíthatja. B. VI. 232. Az ügynöki díjakra adott előleg az előlegező fél részére a leszámolásnál, mint előzetes törlesztés jelentkezvén, a letiltás előtt kiadott előlegek számításba veendők annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a hitelező a végrehajtást szenvedő adósától a 82. §. alapján mily összeget követelhet. B. III. 241. A szinesz ellen kirótt adót, az ellene kiszabott tagdíjat és nyugdíjilletményt az ezek beszolgáltatásáért felelős igazgató a színésznek végrehajtás alá vett fizetéséből levonhatja, ellenben a részéről adott előleget, a mely csak a fizetésnek végrehajtás alá nem vont részének terhére és az igazgató veszélyérc adható, levonni nem jogosult. Po. VI. Ö89. Előleg és nyugdíjjárulék számításbavételének kérdése. I). VII. 313. A főnök az alkalmazottnak adott előleu törlesztését a fizetésnek csupán lefoglalható részére nem szoríthatja. B. II. 193. A munkaadó és alkalmazottja közt létesült olyan egyesség, mely szerint a munkaadó a szolgálati díj egy részét, mint az alkalmazott neje részére járó segélU könyveli el, a hitelezővel szemben hatálytalan. B. IV. 42. Nem a végrehajtási szenvedőt, hanem más személyt illető követelésre a végrehajtató a foglalás által semmi jogot sem szerez és az adós a hitelezőnek a nélkül köteles fizetni, hogy ez utóbbi a követeléshez való jogát igén)keresettel tartoznék igazolni. Po II. 948. A végrehajtási eljárásban okozott sérelem csakis a végrehajtási törvények szerint orvosolható, mihezképest a fizetés lefoglalása iránti végrehajtási eljárás jogerőre emelkedése után annak szabályellenessége nem vitatható. B. VI. 104. SS. §. A közhatóságnak átadott óvadék lefoglalásának érvényessége nincs ahhoz kötve, hogy a foglalásról a közhatóság értesíttessék. Sz. II. 1089. 112. §. Az adós a letiltásra, a végrehajtató kívánságára, a 122. §. értelmében nyilatkozni tartozik ugyan, a nyilatkozás elmulasztásához azonban a törvény jogkövetkezményt egyáltalán nem fűz s így a mulasztás tényében hallgatag beismerés sem foglaltathatik. B, VII. 125. A szintén végrehajtást szenvedeti alperesnek nem egy harmadik személy, hanem épen a végrehajtató felperes ellen fennálló követelése tiltatván le oly időben, midőn arra harmadik személyek zálogjogot még nem szereztek, nem foroghat fenn annak szüksége, hogy felperes az ekként megszerzett jogát a maga útján, vagyis a 122. és köv. i.i-kal szabályozott eljárás útján érvényesítse. B. IV. 176. 124. §. A letiltott követelés behajtására rendelt ügygondnok jogköre. B. VI. 200. A követelés behajtására kirendelt ügygondnok per útján csak azt a követelést érvényesítheti, a melynek behajtására megbízást nyert. (ív. V. 283. A követelés behajtására jogosított ügygondnok a végrehajtást szenvedőnek egész