Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszereit tárgi/ntutató. CLIIl 79-84., 122-133. §§. A követelés lefoglalása s a lefoglalt követelés behajtása. 80. §. Váltón alapuló lefoglalt követelés behajthatósága. Po. II. 953. 82. §. Ha a végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról szabályszerűen nem értesíttetett, a végrehajtást szenvedő kezéhez akkor is hatályosan fizethet, ha a foglalásról tudott. T. V. 651. 652. A végrehajtást szenvedett adósa nem kötelezhető az engedményes részére való fizetésre, ha nála a követelés az engedményről való értesülés előtt tiltatott le. B. III. 223. Habár a foglalás joghatálya a végrehajtást szenvedőnek harmadik személyektől járó követelések lefoglalásánál nem is függ feltétlenül attól, hogy a letiltási rendelvény kézbesítése az adósnak az 1881 : LX. t.-cz. 75. §-ában előszabott módon történjék, de ez a joghatály mégis csak a lefoglalásról szóló értesítés vételével kezdődvén, szükséges, hogy a követelés lefoglalásáról a végrehajtást szenvedő adósa akkép nyerjen tudomást, hogy a foglalás megtörténte iránt semmi kételye se lehessen. B. VI. 200. A letiltási rendelvénynek a végrehajtást szenvedő adósa részére a törvényben előírt módon meg nem történt kézbesítését a követelés behajtására ügygondnok kirendelését tartalmazó végzés kézbesítése pótolja. B. II. 7. A hitelező adósának követeléséből csak foglalás és a 123. s köv. §-aiban előírt eljárás útján szerezhet kielégítést. B. V. 45. A tartozás letétbe helyezésének illetékes bírósága. Sz. III. 626. Valamely követelésnek az adósnál történt letiltása nem jogosítja fel az adóst arra, hogy a letiltott összeget a hitelező beleegyezése nélkül a letiltónak kifizesse. D. II. 286. Letiltás következtében csupán a letiltó és a végrehajtást szenvedőnek adósa között 'keletkezik oly jogviszony, a mely a végrehajtást szenvedőnek adósát eltiltja attól, hogy ez a nála letiltott követelést az ő hitelezője, t. i. a végrehajtást szenvedő, vagy ennek más, letiltással nem élő hitelezője részére kifizesse. Sz IV. 694. A végrehajtást szenvedett adósa akkor is jogosítva van a többek részére letiltott követelést birói letétbe tenni, ha azt a bíróság egy hitelező részére már kiutalványozta. B. I. 177. A végrehajtató és a végrehajtást szenvedő adósa között az engedményező és az engedményezett közötti viszonynak megfelelő jogviszony áll elő. B. I. 203.; T. VII. 792. Közadónak házbérjövedelemből behajtása. B. V. 47. Az adós szabadul kötelezettsége alól, ha az adó fejében és magánadósság fejében lefoglalt követelést az adóbehajtási ügyben neki először kézbesített letiltás alapján az adópénztárba lefizeti. T. VI. 739. A bérjövedelemnek birói zár alá vétele az adóhivatal által korábban foganatosított adófoglalással és letiltással szemben hatálylyal nem bir és a bérlő az adópénzlárba — bár a birói zár alá vétel után — befizetett bértartozás újból megfizetésére vagy birói letétbe helyezésére nem kötelezhető. B. V. 47. A pénzügyi hatóság által jövedéki kihágási ügyben foganatosított letiltás a kir. kincstár zálogjogi elsőbbségét megállapítja. N. III. 459. Az 1881 : LX. t.-cz. 82. §-ához. B. II. 193. VII. 29. A végrehajtató javára eszközölt letiltás csak a végrehajtást szenvedettet illető oly követelésre birhat hatálylyal, mely felett az adós rendelkezik, nem pedig oly készpénzre, mely a végrehajtást szenvedett s az adós között, már korábbi idő óta fennálló s így a