Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. cxxxv A feleség a férje helyett' fizetőnek tekintendő. N. IV. 498 Az együttélő házasfelekre nézve az a vélelem, hogy az egyiknek tudomással kell birnia a másik által mindkettőjük nevében tett lekötelezésről. Po. V. 518. Kereskedelmi jog. Ha a vevő védekezésének azt az egyedüli alapját, hogy az árú romlottsága miatt megsemmisíttetett, nem igazolta, az a vélelem, hogv az árút felhasználta. B. VII. 260. 234. §. Eskü. Az eskü le nem tételének a 234. §. szerint nem következménye az, hogy az esküvel bizonyítani kivánt ténynek ellenkezője nyer bizonyítást. Gy. VI. 325. 2Í5-258. §§. A birói határozatok. A követelési perben keletkezelt Ítélettel a fél nem szerez új jogot, hanem a biró, ha a követelést megítéli, csakis azt fejezi ki, hogy a követelés már keletkezése idejében jogos volt s most már az birói segélylyel érvényesíthető. B. III. 88.; Gy. VI. 320. Az ítélet csupán a jogviszonyból folyó vitás kérdések eldöntése, de nem alapja a jognak és kötelezettségnek. B. VII. 204. Az Ítélet csak a perben álló felek közti jogviszonyt szabályozhatja, de harmadik személyek javára jogokat, illet\e azokkal szemben kötelezettségeket meg nem állapíthat. Po. VII. 628. Ha a bíróság egy előzetes kérdésből eredő másodrendű kérdést eldönt, ezzel együtt az előzetes kérdést is eldönteni tartozik. Sz. II. 1068. Az a körülmény, hogy felperes közjegyzői okirat alapján nyomban végrehajtási kérhet, a követelésnek per utján érvényesítését nem zárja ki. B. VII. 67. A tárgyalási elv. A per csak a peres felek által felhozott kereseti alapon, a nem vitás vagy a bíróság által megállapítható tényekre, illetve ügyletekre alkalmazandó jogszabályok alapján döntendő el. B. IV. 36. ; Gy. IV. 318. ; M. VII. 483.; Sz. IX. 614. 627. V. 576. 583. 604. 617. Az adós az egész követelés ellen őt megillető kifogásokat tetszése szerint annak csupán egy részére nézve is érvényesítheti. Po. III. 588. Kifogás hiányában a szerződésnek a kiskorúra érvénytelensége nem vizsgálható. Sz. VII. 661. Ha az alperes az egyetemleges marasztalás iránti kérelem ellen kifogást nem emel, egyetemleges marasztalása jogszabályba nem ütközik. Ko. IV. 401. Kamat — az elévülés esetét kivéve — kifogás hiányában megítélendő. B. II. 194. 218. V. 196.; I). II. 264.; K. II. 593.; M. II. 721.; Sz. V. 594.: T. II. 1151. A kereset elleni védelemben a kamat elleni kifogás is ben foglaltai ik. Po. VII. 626.; Sz. V. 594. A jogügylet minőségének meghatározásában nem a felek részéről használt elnevezés az irányadó, hanem az a bíróság feladata. Ko. VII. 501. L. az 1893: XVIII. t.-cz. 203. §-át is. Időelőttiség. Ha a lejárat előtt beperesített követelés a pernek elsőbiróság általi eldöntése előtt, a per folyamán esedékessé válik, a kereset ellen időelőttiség miatt emelt kifogás figyelembe nem jöhet és az időközben lejárt és egyébként valódinak bizonyult követeié.- megítélését a keresetnek idő előtt történt indítása nem akadályozhatja. B. V. 168.