Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

cxxxrv R endszeres tárgymutató. Vélelem üzlet tulajdonjoga tekintetében. Gy. VII. 368. A üzleti árúkra nézve az a vélelem, hogy azéi, a kié az üzlet. B. VI. 15. Az a tény, hogy a takarékpénztári betét valakinek a nevére szól, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy a betétkönyv tulajdona mást illet. Sz. III. 607. VII. 677. Az óvadékul adott betétkönyvről szóló letéti nyugta átadásával maga a takarékpénztári betéti könyv is átadottnak tekintendő. Sz. VII. 677. Kölcsön. Ajándék. Mindaddig, míg alperes nem bizonyítja, hogy az átvett pénzt ajándékba kapta, vagy oly körülmények fenn nem forognak, melyekből okszerűen következik, hogy az adakozás ajándék czimén történt, mindaddig az vélelmezendő, hogy alperes a saját kérelmére küldött útiköltséget a visszaszolgáltatás kötelezettsége mellett kapta. K. VII. 423. Ellenkező: Nincsen olyan törvény vagy birói gyakorlat, a mely jogszabályul állapítaná meg azt, hogy idegenek közötti pénzadásnál, ha a pénz kifejezetten czím nélkül kéretett, a kölcsön vélelmezendő. Gy. IV. 296. L. a 152. §. a. is. Az ajándékozás nem vélelmezendő, a vélelem a mellett szól, hogy a ki más helyett kötelezettség nélkül fizetést teljesít, azt megtérítésre való igénynyel teszi, miből folyóan az, a ki ennek az ellenkezőjét állítja, azt bizonyítani köteles. M. II. 709.; Po. VII. 617. L. a. 152. §. a. is. Kötelezvénynek ellenérték vétele nélkül kiállításából a kötelezett összegnek ajándékozására kell következtetést vonni. B. VII. 12. Vétel. Szavatosság. Gazdasági felszerelés eladásának vélelme. P. VII. 580. Jogi vélelem az, hogy a legelőjutalékot a törzsbirtokkal együtt megszerezték. Sz. V. 589. Az ingó dolog birtoka annak vételére nem nyújt vélelmet. P. VII. 580. Vélelem szavatossági főhiba esetén. B. I. 227. Lakás. Ingyen lakás vélelme. B. II. 65. Szolgálat. Teljesített szolgálatok tekintelében az a jogi vélelem, hogy azok ellenszolgáltatás fejében teljesíttettek. B. I. 379. II. 65. IV. 48. VI. 68. 216. VII. 6. 136. 205.; D. VII. 331. ; K. IV. 353.; M. VII. 495. Közösség. Az az anyagi jogszabály, hogy akkor, ha közös jogról van szó s ellenkező kikötés nincsen, az arány egyenlőnek vélelmezendő, csak a részesek egymáshoz való jogviszonyának megbirálásánál jöhet alkalmazásba; de nem egyik vagy másik részesnek a jogközösségen kívül álló harmadik személyhez való viszonyánál is. A kérdéses vélelem az ellenbizonyítást megengedi. M. VI. 465. Ellenkező megállapítás hiányában az a vélelem, hogy a tulajdonostársak egyenlő arányban járultak a közös vagyon szerzéséhez. B. I. 329. A közös gazdálkodás idejében szerzett és a közös gazdálkodás czéljára szolgáló ingóság az ellenkező bebizonyításáig közös vagyonnak vélelmezendő. P. VII. 566. Nem létezik olyan jogszabály, a mely szerint a közös háztartásban élők között azok egyike részéről a másik részére átengedett kisebb összegek a közös háztartás czéljaira adottaknak vélelmezendők. Gy. V. 306. Családjog. A vélelem a mellett vau, hogy a házasság tartama alatt szerzett mindaz a vagyon, a melyre nézve a nő ki nem mutatja, hogy az az ő külön vagyonából, illetve jövedelméből avagy önálló, a szerzést eredményező tevékenységéből állott elő, közös szerzemény. Sz. VII. 679. A jogi vélelem a mellett szól, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon olyan közszerzemény, a mely felett a kezelési, használati és rendelkezési jog a férjet illeti. B. II 30. L. a magánjogban Családjog a. is.