Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. cxxxm A kötelezvénynek kiegyenlítési záradékkal kiadása a követelés megszűntét bizonyítja. K. II. 555. Joglemondás nem vélelmezhető. Gy. II. 490. Újítás. Az újítási szándék nem vélelmeztetik. B. VII. 127.; I>. V. 257. Kijátszási szántlék. Színlegesség. A házastársak és a családtagok között rövid idővel az átruházó ellen bekövetkező végrehajtás előtt létrejött vagyonátruházás esetélben a vélelem a mellett szól, hogy az átruházással az átruházó a hitelezői elől a kielégítési alapnak elvonását szándékolta és hogy az átruházónak erről a szándékáról tudomással birt az a házastárs és családtag, kikre az átruházás történt; ily esetben íehát, a vagyont átvevő családtagoknak kell bizonyítaniok azt, hogy a vagyonátruházásnál az átruházónak a hitelezői kijátszását czélzó szándékáról tudomással nem bírtak. B. V. 149. VI. 78. 155.; K. V. 360.; N. III. 451.; Po. III. 570. Az igénylő és a végrehajtást szenvedett között való rokonság vagy sógorság közeli voltától függ a vélelem alkalmazhatósága. Sz. V. 596. A nagybátya is oly közel rokon, a kire ez a vélelem fennáll. D. V. 262. A közel rokonok között létrejött vagyonátruházási ügyletre nézve sem áll fenn a színlegesség vélelme s az ilyen vagyonátruházási ügylet minden esetben külön megnirálás tárgya. Sz. VII. 644. Nem alapszik törvényen az a vélelem, hogy a fiú a vétel megkötésekor az anyának a kitelezők kijátszására irányuló szándékáról tudomással birt. Gy. III. 304. A nyilvános árverésen történt eladások esetén nem áll fenn a közel rokonok közötti vagyonátruházásokra a kijátszási szándék vélelme. B. II. 18.; Po. II. 1019.; Sz. II. 1098. Tulajdon. A birtok mellett a tulajdonjog vélelme szól. B. III. 19. IV. 105., 125.; Gy. IV. 334.; Po. II, 937., 1050.; Sz. III. 671. Ellenkező: Nincs olyan törvényes vélelem, mely szerint az ingó dolog annak lenne a tulajdona, a kinek a •birtokában van. B. III. 134. Az a vélelem, hogy a szülők birtokában talált ingók azok tulajdonai, csak addig •áll fenn, míg be nem bizonyíttatik, hogy azok a gyermek tulajdonába mentek át. B. I. 67. Jogi vélelem az, hogy az ingatlan terményei annak tulajdonát képezik, kinek javára az ingatlan haszonéivezeti joga telekkönyvileg be van kebelezve. B. I. 63. A vélelem a mellett szól, hogy a gazdaság tartozékai azok az ingók, a melyek a •gazdaságban felszerelésként használtatnak. Gy. III. 325. Üzleti felszerelés annak a tulajdonául vélelmeztetik, a kinek mint iparjogosultnak nevén az üzlet vezettetik. B. III. 154. Az a körülmény, hogy azt az üzlethelyiséget, melyben a végrehajtás foganatosíthatott, az igénylő bérli s hogy az abban gyakorolt ipar-, italmérési és dohányeladási engedély az ő részére szól, elég alapot nyújt arra a jogi vélelemre, hogy az üzlet felszerelvényei az igénylő tulajdonához tartoznak. B. II. 55. A társas üzletben, melynek forgalmi tőkéjét a czég beltagjai saját vagyonukból •adták össze, lefoglalt ingók a czég tulajdonának vélelmezendők és az üzletvezetőnek, ki a czég egyik tagjának férje, magánadósságai fejében nem foglalhatók le. B 1. 356. Azok a körülmények, hogy az igénylő felperes iparengedélyt nem szerzett s hogy •az üzlethelyiségben kifüggesztett ilalmérési engedélyokmányban a végrehajtást szenvedő neve volt beirva, az üzletben volt ingók tulajdonjogának megállapítására befolyással nincsenek. Ko. VI. 422.