Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. xcix A felebbezési kérelmen való túl terjeszkedés, mint lényeges eljárási szabály meg­sértése. B. I. 246. V. 180. Szabálytalan az elsőbiróság ítéletének egész terjedelmében megváltoztatása, ha a felebbező fél az ítélet egy részében megnyugvását jelentette ki felebbezésében. B. I. 219. A miatt, hogy a felebbezcsi bíróság elnöke az ítélet indokait hiányosan hirdette ki és hogy az Ítéletet késedelmesen kézbesítették, nincs helye felülvizsgálatnak. B. VI. 35. Nem sért eljárási szabályt a felebbezési bíróság, ha az észrevételekben szóbeli tár­gyalás kérelmezése nélkül felhozott újabb körülményt a 175. §. esetében figyelmen kívül hagyja. B. I. 378. Feloldás a miatt, mert a felebbezési bíróság által az iratokból megállapított tény­állás az eldöntésre nem alkalmas s a felebbezési bíróság szóbeli tárgyalást nem tartott. B. II. 122. X. VI. 5Ili. A miatt, hogy a felebbezési bíróság valamely kérelmet el nem döntött vagy az elő­zetes végrehajthatóságot nem mondta ki, vagy az ügygondnoki díj előlegezése kérdésé­ben nem határozott, nincs helye felülvizsgálatnak, hanem ez az Ítélet kiegészítése iránt előterjesztett kérelem utján orvosolható. B. I. 89. IV. 86. 213. V. 143. L e czimre nézve a 125—179. §-ok a. közlötteket is. 186., 187. §§. A felülvizsgálati bíróság. Képviselet. L. a 3., 4., 126. és 181. §-t is. Az egyesítés iránti kérelemnek a felebbezési bíróság részéről megtagadása esetén a kir. ítélőtábla a felülvizsgálati bíróság akkor is, ha egyesítés esetében a kir curia elé tartoznék az ügy. B. V. 57. Az 50 frtot meg nem haladó peres ügyek elbírálására előirt bírói szervezetben a tir. ítélőtáblák a felebbezési bíróságoknak felettes fórumát egyátalán nem képezik. B. IV. 226. Egyezségi ügyekben is (1893: XVIII. t.-cz. 21. §.) a felfolyamodás tárgyának ér­téke szabja meg a felébbviteli bíróság hatáskörét. D. III. 301. 187. §. Képviselet a felülvizsgálati eljárásban. M. VII. 508. 188., 189. §§. A felülvizsgálati határidő. Igazolás e határidő elmulasztása miatt. L. 1881 : LIX. t.-cz. Igazolás a. is. A felülvizsgálati határidő nem az ítélet kézbesítésétől, hanem kihirdetésétől számí­tandó, ha az ítélet a félnek szükség nélkül kézbesíttetett. Sz. V. 625. A felülvizsgálati kérelem szabályszerűen beadottnak csak akkor tekinthető, ha az törvényes időben a felebbezési bíróság jegyzői irodájába érkezik, más bíróságnál pl. az elsőbiróságnál történt benyújtás a beadási határidőt fenn nem tartja. B. I. 174. III. 197. M. II. 755. Po. II. 1054. T. V. 661. Nem késett el a felülvizsgálati kérelem, ha azt a fél a határidő utolsó napján d. u. 3 órakor, de a gyüjtőszekrény kiürítésére meghatározott időpont után tette a felebbe­zési bíróság gyüjtőszekrényébe. B. I. 192. Ellenkező: B. II. 147. Ápril 1 l-e (az 1898 : V. t.-cz. szerint nemzeti ünnep) a záros határidőt meg nem hosszabbítja. Sz. III. 675. Ellenkezd a kir. curia 60. sz. döntvénye.

Next

/
Thumbnails
Contents