Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

LXXVI Rendszeren tá rgymutató. s) A kamat L. Késedelem a. is. A jogosított az esedékes követelés kifizetését elmulasztó adóstól a lejárattól kezdve késedelmi kamatot követelhet. Gy. 319. 343. Oly esetben, a midőn valamely követelés összegének meghatározása birói megállapítástól függ, a megállapított összeg után a késedelmi kamat a kereset megindításának idejétől igényelhető. K. 357. 371. Kártérítés után késedelmi kamat a kereset beadásától igényelhető. B. 251. 268.. K. 357. 371. A jogtalanul visszatartott gyümölcs egyenértéke iránti követelés után járó kamat esedékessége. P. 546. 561. A vevőnél visszahagyott vételár-részlet után sem követelhető kamat, ha a vevő azt a kitűzött teljesítési határidőben pontosan megfizeti és ha a kamal fizetése kikötve nem volt. N. 518. 543. A végrehajtató követelése után a kamat nem a lefoglalt követelés letétbe helyezéséig, hanem a kiutaló végzésnek a letéthivatalba való érkezéséig jár. B. 138. 185. Az 1895: XXXV. és 189o: XXXVI. t.-cz. rendelkezései az osztr. polg. tkv. 99. §-ának rendelkezését hatályon kívül helyezik. M. 472. 491. Végrendeletben meghatározott összeg kamatainak életfogytig tartó haszonélvezetül hagyása esetében a kamatnak nevezett évi összeg nem főkötelezettség után járó tulajdonképeni kamat, hanem főkötelezettségként teljesítendő pénzbeli szolgáltatás, a melynek követelésére az 1868 : XXXI. t.-cz. 4. $-ának rendelkezése nem alkalmazható. Gy. 319. 342. Kisajátítási, kártalanítási összeg után járó kamat 5%. Sz. 679. 671. Maradvány földváltság utáni kamat. Sz. 645. 634. Kamat után, még abban az esetben is. ha önálló követelés gyanánt érvényesíttetik, kamat csak a kereset indításától jár. B. 112. 167. A kamatelévülésre nézve 1. Elévülés czíme a. C) Az egyetemleges kötelem. L. a Kezesség, az Örökjog és a Váltójog a. is. Egyetemleges kötelezettség akkor forog fenn, ha ilyent a felek szerződésileg elvállaltak és szerződés hiányában akkor, ha azt a törvény rendeli, ha az egyetemlegesség kikötése nélkül vállalt kötelezettség oszthatatlan vagy ha a kötelezettség tiltott cselekménvből származik. K. 358. 374. Egyetemleges kötelezettség csak akkor keletkezik, midőn maga a törvény kikötés nélkül is egyetemlegessé teszi a kötelmet, vagy ha az adós az egész tartozás teljesítését oly módon igéri, hogy magát adóstársáért is világosan lekötelezi M. 477. 491. Ha többen vannak osztatlan szolgáltatásra kötelezve, a jogosítottal szemben egyetemleges adósként felelősek és a jogosított a teljesítést