Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeren tárgym u tató LXXVII bármelyik kötelezett féltől egészben vagy részben követelheti, míglen az egyetemlegesen kötelezeitek ellenkező kikötés hiányában egyenlő arányban vannak a teljesítésre kötelezve s a ki közülök a jogosítóttat kielégítette, az a többiektől kötelezettségük arányában megtérítést követelhet. P. 555. 568. Az egyetemleges kötelezettség megállapíthatásának nem lényeges feltétele az, hogy a kölcsön valamennyi adóstársnak leszámoltassék, hanem elegendő, ha azt közülök egyik átveszi. Ko. 435. 449. Jogszabály nem létezik, a mely a társhaszonbérlők egyetemleges kötelezettségét külön kikötés nélkül megállapítaná. T. 717. 721. A többek jogellenes cselekménye által okozott kárra nézve a kártérítési kötelezettség egyetemleges. N. 507. 533. 511. 538. A jogosított fél a kötelezettek mindegyikétől külön-külön csak abban az esetben követelheti az egész teljesítést, ha ez a teljesítés részekre nem osztható és mindegyik kötelezett fél ugyanannak a teljesítésnek véghezvitelét kötelezi; ellenben, ha a teljesítés a kötelezettek között megosztható, habár többen együttesen is vesznek részt a jogügyletben, a jogosított nem követelhet annál többet, hogy a kötelezettek mindegyike a részek arányában vegyen részt a teljesítésben. B. 82. 143. Ha az egyetemleges adóstársak egyike a tartozást egészben vagy saját részénél nagyobb mérvben kifizette, őt a többiek ellen az aránylagos megtérítés iránti követelési jog rendszerint megilleti s ez alól a szabály alól kivételnek csak annyiban van helye, a mennyiben az illetőnek visszkereseti joga a köztük létező megállapodásnál vagy az adóstársak közt fennálló jogviszonynál fogva ki van zárva. B 156. 199. Tj) A szerződések általános tanai. L. az 1893 : XVIII. t.-ez. 185. §., a Magánjog általános tanai s a Kereskedelmi jog a. is. A szerződés a felek között törvényt szab. Gy. 305. 333. Tiltó törvényes rendelkezés hiányában a felek jogaik terjedelmére nézve szabadon egyezkedhetnek. Sz. 702. 698. Azt a jogkérdést, hogy a jogügyletnél ténykedő egyének közül kik tekintessenek szerződő feleknek, a résztvevőknek akaratuk irányára visszavezethető tényeiből kell eldönteni. B. 5. 7. Az okiratban használt kifejezéseknek rendszerint az az értelem tulajdonítandó, a mit a használt kifejezések alatt közönségesen érteni szokás. B. 71. 134. A szerződés értelmezésénél nem a használt szavak betűszerinti értelme, de a felek szándéka az irányadó. B. 166. 207. A szerződés homályos és vitás rendelkezése annak hátrányára értelmezendő, a ki a homályos kifejezést használta. B. 202. 235. 250. 266. M. 456. 473. Oly megállapodás, a mely másra terhet ró, szorosan értelmezendő. Po. 586. 587. Minden jogi nyilatkozatra, tehát a díjszabásokra és a kedvezmé-