Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

LXVIII Rendszeres tárgymutató. laló fél rendszerint már az elismerés erejénél fogva kötelezve van a teljesítésre, habár az elismert tartozás jogalapja az okiratból nem is tűnik ki. 13. 151. 496. Az a tény, hogy a kereskedő adósának a tartozásával könyvében egy harmadikat is megterhel, a tartozás elszámolását még nem fejezi ki, mert valamely követelés elszámoltnak és az elszámolással törlesztettnek csak akkor tekinthető, ha az a kölcsönös követelések és tartozások tényleges elszámolásakor, mint az összeszámolás egyik tétele a számadásban előfordul s ennek számbavételével áll elő az összeszámolás eredménye. Gy. 313. 339. A felek megállapodhatnak abban, hogy a nem kölcsön alapján, hanem más alapon helyettesíthető dolgok szolgáltatására kötelezett adós azontúl a szolgáltatás tárgyával kölcsönkép tartozzék. B. 115. 169. Leszámolás, mint önálló jogezím. Ko. 416. 434. M. 472. 491. Az elszámolási egyezség helyessége csak azon az alapon támadható meg, hogy abba tévedés csúszott be. M. 477. 495. A harmadik személy javára kötött és birói gyakorlatunk által is érvényeseknek elismert szerződéseknek főjellege abban nyilvánul, hogy abból a szerződésből egy, a szerződési kapcsolaton kívül álló harmadik személyre : a kedvezményezettre bizonyos jogi előny hárul és ez az előny rendszerint abban áll, hogy a szolgáltatás az adós részéről az ő javára teljesítendő, viszont a kedvezményezett az egymással szerződő felek irányában rendszerint semminemű szolgáltatásra kötelezve nincsen. B. 16. 26. A szerződésen kívül álló harmadik személy előnyére kötött szerződés. M. 451. 463. A felek között létrejött szerződés alapján mely esetben érvényesíthet harmadik személy követelést? D. 272. 303. Harmadik személy javára kötött szerződés, ü. 262. 288. (3) A vagyonjogi érdek megtérítése. Kártérítés. Elmaradt haszon. Kártérítés csakis valamely szerződési kötelezettség megszegése vagy valamely cselekménv vaey ily minőségű mulasztás okából követelhető. B. 75. 137. A kártérítési kötelem alapját nemcsak cselekmény, de mulasztás is képezi. B. 85. 144. A perbeli védekezés nem kárt okozó cselekmény. B. 9. 13. Gondatlanságból folyó mulasztás a kárkövetelés megállapítására alkalmas. B. 85. 144. Az óvóintézkedések megtételének elmulasztása által elkövetett kár. Ko. 425. 441. Az, a ki másnak mulasztás által kárt okoz, azt a kárt megtéríteni tartozik. P. 563. 571. Kártérítési kötelezettség mulasztás okából is származhatik, de a