Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 17 hogy a midőn felperesek 1900 november 8-án az alperesek egymásközti adásvételi ügylete után kirótt illetéket kifizették, az alperesek tartozását rótták le, s ekként, ha és a mennyiben II. és Ill-ad r. alperes ennek megtérítése alól fölmentetnék, a felperesek rovására jogtalanul gazdagodnának: ennélfogva minden kétségen felül áll, hogy a fölebbezési bíróság akkor, amikor felpereseket II—Ill-ad r. alperesekkel szemben keresetükkel elutasította, a fentebb kiemelt s mérvadó anyagi jogszabályok megsértésével határozott, annyival is inkább, mert a tárgyalás folyamán felmutatott és a válaszirathoz most be is csatolt csereszerződés szerint felperesek mind azt megtették, hogy a még ki sem rótt emez illeték fizetésétől szabadulhassanak, a mit megtenniük az adott helyzetben lehetett és kellett. —- Miért is a felperesek felülvizsgálati kérelmének helyet adni s a íelebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával, II. és III. r. alperest a rendelkezés értelmében marasztalni kellett; és pedig a kereseti tőke, kamat és az elsőbiróság előtti tárgyalás költségében csakis az I. rendű, alperes fizetésképtelensége esetére azért, mert kezességük alapján csakis erre az esetre tartoznak felelősséggel; a íelebbezési s felülvizsgálati költségben pedig feltétlenül azért, mert erre egyedül az alperesek perbeli magatartása adott okot, és mert a felperesek felülvizsgálati kérelme a fentiek szerint sikerre vezetett. 11. A házasfeleknek különválásuk alkalmával vagyoni viszonyaik rendezése végett kötött szóbeli egyességük érvénytelen (1880 : VII. t.-cz. 22. §.). A felülvizsgálat köre (1893 : XVIII. t.-cz. 203. §.). Jogkérdés az, hogy valamely vagyontárgy a házasfél külön vagyona-e. A férj felelőssége a nő külön vagyonában bekövetkezett kárért. (1902 január 9. 1901. I. G 2(54. sz. a.. A kir. Ítélőtábla: Alapos a felperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével mondotta ki azt, hogy a keresettel követelt jog azért nem illeti meg a felperest, mert az alperessel tényleges különválásukkor kiegyezett s az egyezségnek megfelelően kielégíttetett. Az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ának a) Térfi : ítélőtáblai határozatok. VI. 2