Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Budapesti kir. ítélőtábla. pénztári betétkönyv pedig az előmutatom szóló értékpapírokkal azonos tekintet alá nem esik; alperesnek ahoz való tulajdonát tehát annak puszta birtoka nem állapítja meg a nélkül, hogy az abban lekötött jognak érvényes átruházását azzal szemben, a kinek nevére az ki van állítva, kimutassa. Mivel pedig meg van állapítva az is, hogy a kérdéses betétkönyvre elhelyezett pénz, a néhai B. J. hagyatékához tartozó ingók vételárát képezi, a mely hagyatékra a csőd rendeltetvén el és így a hagyaték állaga a hitelezők összeségét illeti meg, a fölött az örökösök rendelkezési joggal nem bírnak ; következéskép ezt a betéti könyvet I. r. alperes néhai B. J. örököseitől érvényesen meg sem szerezhette; a felebbezési bíróság tehát az anyagi jogszabályoknak megfelelően Ítélkezett, a midőn alperes a kérdéses betétkönyv jogszerű megszerzését kimutatni képes nem lévén, azt a csődtömeghez tartozónak mondotta ki. Végre helytelen alperesnek az az érvelése is, hogy a mennyiben a tömeggondnok a kérdéses takarékpénztári könyv átruházására vonatkozólag, az alperes és a néhai B. J. örökösei közt létesített ügyletnek, megtámadási perrel való hatálytalanítását ki nem mutatta, ez az ügylet a csődtömeggel szemben hatályossá vált; helytelen pedig azért, mert a kérdéses takarékpénztári könyv nem a közadósnak oly jogcselekménye folytán jutott alperes birtokába, a melyet megtámadási per utján hatálytalanítani kellene. 9. Tartozatlan fizetés és a szolgáltatásnak a jogi alap megszűnése következtében visszakövetelése. A jogalap nélkül gazdagodó a felvett összeg hasznát csak addig élvezheti, a míg tudomására nem jutott annak, hogy a részére teljesített szolgáltatást jogalap nélkül vette fel. A perbeli védekezés nem kárt okozó cselekmény. (1901 november 21. 1901. I. G. 212. sz. a.) Tényállás: A felperes és M. S., mint a b) alatti tjkvi másolatban körülirt ingatlanoknak a tulajdonosai, 1896. évben a gráczi cs. és kir. járásbíróságnál pert indítottak alperes ellen, a kérdéses ingatlanokra C) 7. alatt 500 frt kölcsön és járulékai erejéig, alperes javára bekebelezett zálogjog törlésére alkalmas okirat kiállítása iránt, s minthogy ebben a perben az alperes elfogadta a felperes és társa által a perdöntő körül-