Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXXXVffi Rendszeres tárgymutató. b) A szülők és a gyermekek közötti jogviszony. a) A szülők és a gyermekek kölcsönök tartási kötelezettsége. Olyan törvény nem létezik, melynél fogva akár a fiú, akár a leánygyermek a szülője által a kiházasítására, jelen esetben sajátlag lakodalmi vendégségre és vőlegényi ruhára fordított költséget szülőjének megtéríteni tartoznék. B. 82. 183. P) A természetes apa tartási kötelezettsége. Felperesség a gyermektartási perben. N. 431. 485. A törvénytelen gyermek apjának bárki csak abban az esetben vélelmezhető, ha az anya a fogamzási időszak alatt kívüle mással nem közösült. P. 498. 543. Az anyával a törvénytelen gyermek tartása tárgyában kötött egyezség hatálya. N. 390. 434. A törvénytelen gyermek tartása iránt az anyával kötött egyezség gyámhatósági jóváhagyás hiányában is érvényes. N. 431. 485. Ez az egyezség azonban, ha a gyermek érdekeire nézve nem előnyös, nem szünteti meg annak azt a jogát, hogy a tartásdíj kiegészítése iránt felléphessen. N. 431. 485. Midőn a tartási kötelezettséget az apa s az anya egymás közt már szabályozták s azt bizonyos összeg ellenében teljesen az anya vállalta magára: alperes helyett való fizetésről ily körülmények közt csak akkor lehetne szólni, ha felperes állította és bizonyította volna, hogy a tartás teljesítésére az anya nem képes vagy ezt elhanyagolta volna. M. 3ÍM). 434. A nő részére a szülés költsége akkor Ítélhető meg, ha csábítás esete forog fenn. M. 415. 415. c) A kiskorúság, a gyámság és a gondnokság. L. a Magánjog általános tanai, Cselekvőképesség a. is. Az anyának, mint természetes és törvényes gyámnak joga a kiskorú vagyonának kezelésére. M. 398. 452. Az atya által kiskorú gyermeke vagyonára nézve kötött haszonbéri szerződés gyámhatósági jóváhagyás nélkül is érvényes. B. 30. 56. A tekintetben, hogy valaki kiskorú vagy teljeskorú és így bír-e terhes szerződéskötésre cselekvőképességgel vagy nem, irányadó az 1877 : XX. t.-czikknek a rendelkezése, a 9. §. harmadik bekezdése értelmében pedig a gyámhatóság is felfüggesztheti ideiglenesen a kiskorúnak teljeskorúvá válását és ha a gyámhatóságnak ez a felfüggesztő határozata a hivatalos lapban közzététetik, úgy az harmadik személyekkel szemben joghatályos és annak nem tudásával magát senki sem mentheti; ennek