Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

XLYIII Rendszeres tárgymutató. nézve a kielégítési végrehajtás is el volt rendelve, az örököst nem készpénzzel, hanem áruczikkekkel elégítette ki, helyes az a jogi következtetés, hogy a közadós fizetéseit megszüntette s hogy erről az örökösnek tudomása volt. Sz. T>70. 611. A megbízottnak a fizetés megszüntetéséről szerzett tudomása egyenlő azzal, mintha erről maga a megbízó szerzett volna tudomást. Sz. 570. 61 l. A tömeggondnok egyezségkötési joga. B. 27. 50. IV. AZ ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 1874 :XXXIV. t.-cz. Az ügyvédi meghatalmazás csak akkor általános meghatalmazás, ha azzal az ügyvéd a meghatalmazó összes vagyonjogi érdekeinek ellátásával bizatik meg. B. 43. 89. Az ügyvédi meghatalmazás terjedelme. B. 43. 89. A fél felelőssége ügyvédjének jogellenes eljárásáért. Sz. 581. 630. Mely iratokat tartozik az ügyvéd a megbízás megszűntével a félnek kiadni? B. 53. I 15. Mennyiben birnak ügyvédi iratfogalmazványok olyan értékkel, hogy azok kiadását keresettel lehessen követelni? B. 53. 115. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 47. §-ába ütköző eljárásért dijazás nem követelhető, de a mennyiben a dijazás tényleg már megtörtént, ennek visszafizetése sem követelhető. B. 140. 224. A közigazgatási hatóság előtti eljárásban való informálást sem törvény, sem rendelet nem tiltja, az ezért felszámított ügyvédi közbenjárási díj ellen tehát kifogás ez alapon nem emelhető. Sz. 010. 652. Az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó díj kikötése az ügvvédi rendtartás értelmében tiltott cselekménvt nem képez. B. 145. 22!). Csődön kívüli egyezség létesítéseért kikötött ügyvédi díj fizetése abban az esetben, ha a kikötött százalékra való kiegyezés nem sikerült. P. 473. 530. Számadások elkészítése nem tartozván az ügyvédi teendők közé. a felek közötti jogviszony nem az 1874 : XXXIV. t.-cz. határozmányai szerint bírálandó el. T. 670. 696. Az ügyvéd kezéhez befolyt pénz állandóan a megbízó léi rendelkezésére áll s azt az ügyvéd híven őrizni tartozik, téves tehát az az állítás, hogy a nem határozott rendeltelés mellett kezéhez jutott pénzt az ügyvéd előleg gyanánt felhasználhatja. B. 128. 214. A míg az ügyvéd az ügyben kezéhez befolyt pénzről felével el nem számolt, az ügyben felmerült költségeit sem követelheti. B. 128. 214. Kötelessége ugyan az ügyvédnek az, hogy megbízóját a követelés behajtásáról haladéktalanul értesítse s a behajtott összegei azonnal leszámolja, de az ily mulasztás nem vonja maga után következményként