Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

XX Rendszeres tárgymutató. Perköltség viselésének és ügyvédi járandóságnak kérdése, ha a felperes az iparhatóság helyett első sorban a bíróságnál lép fel. B. 25. i6, A perköltség viselésének kérdése abban az esetben, ha nem a törvényes képviselő vonatik perbe. N. 425. 473. Szavatos felelőssége a perköltségért, ha perbehivatván, a védelmet el nem vállalta. B. 19. 36. A szavatos költsége a vesztes felperes által viselendő perköltség kiegészítő része. B. 63. 141. A vesztes fél az ellenfél védelmét elvállalt perbehivolt költségében nem marasztalandó. D. 225. 294. A perbehivolt költségének viselése. B. 63. 144. Az előleges birói szemle költsége a perköltséghez számítandó. B_ A szemle költségének viselése. B. 73. 178. Az ügygondnok a végrehajtató fél kérelmére a végrehajtó bíróság által lett az 1881 : LX. t.-cz. 124. §-a értelmében a kereseti követelés behajtására kirendelve; ennek a törvényszakasznak utolsó bekezdése értelmében pedig a követelés behajtására szükséges költséget a végrehajtató köteles előlegezni, a minek következtében az alperesi perköltséget nem az ügygondnok saját személyében, hanem az általa képviselt végrehajtató fél köteles megfizetni. B. 160. 241. A lefoglalt követelés behajtása végett bíróilag kirendelt ügygondnok annál kevésbé marasztalható a saját személyében a perköltségben, mert ő nem a saját érdekében lépett fel és nem a maga javára érvényesít és szerez jogokat, hanem a végrehajtató érdekében és részére, a ki tehát a költségeket előlegezni és első sorban viselni köteles. N. 451. 509. Az 1881 : LX. t.-cz. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok pervesztessége esetében csak akkor kötelezhető saját személyében az ellenfél perköltségének fizetésére, ha bebizonyítható, hogy a végrehajtatólól a saját járandóságán felül az ellenfél költségét is fedező előleget kapott. I>. 247. 316. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 168., illetve 110. §-ai feljogosítják a bíróságot arra, hogy az eset minősége szerint az egyik felet részben való nyertesség esetében és az ellenfél összes költségében elmarasztalja. B. 138. 222. Gy. 279. 345. L. a 185. és 197. §§. a. is. Egymagában az a körülmény, hogy a kártérítési követelés nem az egész kereseti összegben ítéltetik meg, részbeni pervesztességet nem képez, k. 326. 384. A perköltség kölcsönös megszüntetésére nem ok az, hogy a kár a keresetben felszámított összegnél kisebb összegben állapíttatott mee. Sz. 632. 665. A lényegben ügy vesztes és késedelmes fél a költségben arra tekintet nélkül marasztalandó, hogy a követelés előző perben érvéin esíthető volt-e ? T. 663. 693. Ha semmi ténybeli adat nem merült fel arra, hogy a nem saját lényükben forgó alperesek a perre okot adtak, a 110. §-hoz képest perköltségben nem marasztalhatók. Sz. 584. 635. 48. 103.