Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutató. XXI Ha a felperes követelését mindkét alperes ellen egy keresettel érvényesíthette volna, a külön perlésből felmerült költséggel az alperest jogosan terhelni nem lehet. N. 440. 501. Ha az alperes fizetési kötelezettsége a felebbezési bíróság által kitűzött tárgyalás és az ítélet meghozása előtt beállott és alperes a fizetés elmulasztásával a felebbezési bíróság előtti eljárást és a pernek Ítélettel való eldöntését szükségessé tette, nem alkalmazható a S. E. T. 111. §-a, hanem a 110. §. Sz. 599. 645. A 111. §. alkalmazhatósága. B. 87. 184. Sz. 575. 620. Csak abban az esetben lehet alpereseket a perköltség fizetésére egyetemlegesen kötelezni, ha a kereseti követelés fizetésére is egyetemlegesen vannak kötelezve. Ezen az eseten kívül a bíró joga legfeljebb odáig terjedhet, hogy — több alperes szereplése esetén — a perköltséget ezek között a részvétel arányában megoszsza. M. 422. 47 1. 115. §. A bírónak költségben marasztalása. 1893 : XVIII. t.-cz. 115. §-ának alkalmazásához. B. 215. 284. 118. §. A határozatok közlése. Eskü alatti kihallgatásra idézésnek az a módja is szabályszerű, ha a fél ajánlkozásához képest ügyvédje kötelezi magát felének a határnapon elhozására. B. 74. 178. 192. 267. A fél eskü alatti kihallgatására az ügyvédje előtt kihirdetett végzéssel szabályosan idéztetik; közömbös tehát az, hogy a bíróság a felet is tanuidézvénynyel és az elmaradás jogkövetkezményeire figyelmeztetés nélkül idézte. N. 446. 505. A helyettesített ügyvédnek a kérelmére elhalasztott tárgyaláshoz való megidéztetése törvényszerűnek tekintendő. Sz. 648. 673. Ha a per folyamán elhalt félnek beidézett örökösei részéről az ügyvédnek meghatalmazása nem volt, sem az ítélet kihirdetése, sem annak kézbesítése az ügyvéd irányában az örökösökre joghatálylyal nem bír és a jogorvoslati határidő velük szemben nem tekinthető lejártnak. T. 688. 707 121. §. Az ítélet tartalma. I,. a 35., 37., 64., 185. §§. a. is. Tényállás alatt nem a feleknek a bíróság előtti előadásait, hanem azokat a jogalkotó, illetve jogátváltoztató vagy megszüntető tényeket kell érteni, a melyekre a bíróság a jogszabályokat alkalmazza. B. 15. 30. Tényállás alatt nem a feleknek a bíróság előtt tett előadásai vagy a tanuk vallomásának tartalma, hanem a felek előadásaiból vagy a szolgáltatott bizonyítékokból megállapítható azok a jogalkotó vagy jogmegszüntető tények' értendők, a melyekre a bíróság a megfelelő jogszabályokat alkalmazva, azok joei következtetésének egvedüli alapját kell, hogy képezzék. B. 167. 249. '