Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

\ll Rendszeres tárgymutató. Egj és ugyanaz ;i jogkérdés egyidejűleg és párhuzamosan ugyanazon felek között külön-külön bíróságok előtt két külön pernek és kél különböző bíróság döntésének tárgyát nem képezheti. B. 73. 15!). Az 1893: XVIII. t.-cz. 27. §-ának 5. pontjára alapított pergátló kifogás nem terjeszthető ki arra az esetre, ha az előző eljárás költségében az alperes lett elmarasztalva és azt meg nem fizette. Sz. 655. 672. Pergátló kifogás az alapon, hogy az elvont haszon a birtokkeresettől függetlenül nem érvényesíthető. D. 273. 323. Birói hatáskör kérdése ingatlan iránti perben hivatalból nem vizsgálható. Po. 602. 612. Azonos: B. (III. 228.) Gv. (II. 407. 417.) T. (III. 596.) C. (F. IV. 434.) Birói hatáskör hivatalból való vizsgálatának kérdése dologi jog iránti perben. B. 2. 2. Telki szolgalom megszüntetése iránti perben a birói hatáskör figyelembe vételének kérdése. B. 102. 192. Helyi érdekű vasut építési költségéhez való községi hozzájárulásból keletkező kereset a köztörvényi bíróság részéről hivatalból vissza nem utasítható. B. 179. 251. 31. §. A kereseti jog megváltoztatása. A keresetbe vett jogot akkor változtatja meg a felperes, ha az eredeti kereset iránt hozott elutasító ítélet jogereje az ujabb keresetre nem terjedne ki. B. 1. 1. V. ö. B. (II. 165.) N. (II. 683.) A jogalapnak alapul szolgáló tények a tényalapot képezik. N. 510. 534. V. ö. B. (I. 372.) Gy. (II. 416 ) N. (II. 673.) C. (F. III. 353.) A jogalapváltozlatás fogalmához. B. 57. 120. A keresetváltoztatás értelmezéséhez. M. 427. 451. 432. 458. 447. 477. Sz. 630. 651. V. ö. B. (II. 77. 85. 212. III. 50.) Po. (III. 494.) Keresetváltoztatás forog fenn, ha felperes keresetét előbb kötelező Ígéretre, utóbb jogtalan gazdagodásra alapítja. P. 515. 537. Keresetváltoztatás az, ha felperes a kereseti összeget előbb bizományi ügylet alapján igényelte, az alperesi ellenbeszéd előterjesztése után pedig követelését meghatalmazás-! viszonvon alapulónak állította. M. 460. 484. Habár felperes a keresetében kártérítés czimén érvényesített követelését a felebbezési bíróság előtt tett kijelentése szerint kötbérnek kívánta minősíteni, ezt a kijelentést a felebbezési bíróság mégis jogszabály megsértésével nyilvánítá keresetváltoztatásnak, holott ennek esete azért nem foroghat fenn, mivel leiperes egyedül a szerződésből származtatott kereseti követelését a felebbezési eljárásban is csupán a szerződéssel kívánta igazolni, e szerint tehát a kereset jogalapját mindvégiu fentartotta. K. 352. 406. Nem keresetváltoztatás az, ha felperes a bérelt lakás kiürítését előbb a bérszerződés felmondása, utóbb a kikötött haláridő letelte okából követeli. D. 246. 310. Keresetváltoztatás nem forog fenn, ha a felperes közvetítési díj meg