Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

Rendszeres tárgymutató. XIII nem ítélése esetére az ügyletre fordított készkiadásának megtérítését kéri. M. 427. 452. Keresetváltoztatás nem forog fenn, ha a felperes tulajdoni igényét előbb hozomány, utóbb pedig vétel czimére alapítja. N. 510. 531. V. ö. C. (F. L 187.) Nem keresetváltoztatás az, ha a felperes a tárgyaláson a megtáma­dott fizetések időpontját a kereseti előadástól eltérően jelöli meg, de elő­adását nem módosítja olyan irányban, hogy a közadós a fizetéseket más és nem a keresetben előadott végrehajtás alapján teljesítette. Po. 558. 568. Keresetváltoztatásnak nem tekinthető az, ha felperes az alperesnek előbb örökösi minőségében, utóbb saját ígérete alapján marasztalását kéri. Gy. 310. 360. V. ö. B. (I. 78.) N. (III. 430.) 33. §. Utólagos előadás és bizonyítékok figyelmen kívül hagyása. A felebbezési ejárásban azon kérdés elbírálásánál, vájjon valamely tényelőadás utólagosan felhozottnak tekintendő-e, az első bírósági eljárás­ban ez irányban bekövetkezett mulasztások nem, hanem a félnek csupán és egyedül azon mulasztásai jöhetnek figyelembe, a melyek az Írásbeli felebbezés és illetve előkészítő irat beadásánál és a felebbezési bíróság előtt tartott tárgyalás vagy tárgyalások folyamán maga a felebbezési bíró­ság előtt állottak be. B. 189. 256. Azonos: B. (II. 276.323.) C. (F. II. 151.) 34. §. Felszólalás az eljárás szabálytalansága ellen. Felszólalás az eljárás szabálytalansága ellen. M. 429. 454. Felszólalás elmulasztása esetén nem érvényesíthető az a panasz, hogy a bíró a felet a kereset szóbeli előadására nem hivta fel, hanem az írásbeli kereset felolvasásával kezdette meg a tárgyalást. K. 364. 411. Nem tartozik ama szabályok közé, melyek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak, az 1893: XVIII. t.-cz. 94. §-ának a szabálya, mihez­képest a felszólalás elmulasztása esetén nem vehető figyelembe az a miatt emelt panasz, hogy a bíróság az ellenfelet a szakértők számára s szemé­lyére nézve meg nem hallgatta, hanem a fél által az Írásbeli felebbezés­ben ajánlott személyt nevezte ki s hogy a szakértőket nem tanukként hallgatta ki. T. 729. 727. Ha a fél azon a tárgyaláson, a melynél a biró a tanács tagja volt,, ellene érdekeltségi kifogást nem emelt, ezzel a panaszszal az 1893: XVIII. t.-cz. 34. §-a értelmében már nem élhet. D. 259. 316. Azonos: Sz. (II. 875.) 36. §. A tárgyalás rendjének fentartása. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 36. §-ának az előadástól eltiltást megengedő rendelkezése ügyvéd képviselőre nem alkalmazható. Po. 575. 597.

Next

/
Thumbnails
Contents