Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

LVH ^árkövetelésnek csakis az olyan jogellenes cselekmény vagy mu­lasztás szolgálhat alapul, melynek elhárítása a károsítottnak tehetségéhen nem állott. K. 37. 56. Azonos: Gy. (II. 505.) A jogellenes cselekmény elkövetéséből származó kártérítési kötele­zettség akkor is megállapítható, ha a jogellenes cselekmény nem esik a büntető törvények súlya alá. B. 171. 226. V. ö. B. (1. 1980 Olyan esetben, midőn valamely jogellenes cselekményből többrend­beli igény keletkezik, a jogosult fél azok között szabadon választhat. B. 129. 206. Nem jogellenes tényben való közreműködés esetén rosszhiszemű­ségről nem lehet szó. Gy. 331. 320. Kártérítéssel csak az tartozik, a kinek cselekményével vagy mulasz­tásával a beállott kár okozatos összefüggésben áll. Po. 518. 483. Az a körülmény, hogy a károsodást a károsító vétkes gondatlansága okozta, a kárért akár az általános magánjogi elvek, akár külön törvény értelmében felelős harmadik személy kártérítési kötelezettségét nem szün­teti meg. T. 687. 580. A kártérítésre egvetemlegesen kötelezetlek egv perbe idézhetők. B. 129. 206. Ha a felperes által vitatott alapon valamely kár fenforgását meg­állapítani nem lehet, felesleges annak kiderítése, hogy forog-e fenn a kár­térítési kötelezettség alapjául szolgálható mulasztás. B. 123. 198. A kártérítési kötelezettségnek nem feltétele az, hogy a károsításból a kártevőre haszon háruljon. Gy. 326. 317. Csak az oly valótlan tényállítás szülhet kártérítési kötelezettséget, melynek valótlanságáról a félnek nincs módja meggyőződni s így egyedül annak alapján bocsátkozik az ügylet megkötésébe. B. 91. 150. V. ö. B. 70. 114. D. 261. 273, továbbá Gy. (II. 498.) C. (F. II. 55 ; 87. IV. 304.) A miatt, hogy az egyik szerződő fél a szerződést megszegte, a má­sik fél nem tartozik a szerződéstől elállani, hanem saját szerződési köte­lezettségének teljesítése mellett a vétkes féltől kártérítést követelhet. B. 4. 6. A károsultnak az a vagyoni különbözet térítendő meg, a mely va­gyonának jelenlegi és amaz állapota között mutatkozik, a melyben az a károsítás bekövetkezése nélkül volt volna ; ily alapon a kár mennyiségére vonatkozó megállapítás felülvizsgálható. B. 23. 32. Azonos: B. (I. 338.1. 1.) Po. (II. 809.) Valamely elvállalt kötelezettség nem teljesítése csak annak a va­gyoni hátránynak a megtérítésére szolgálhat alapul, a mely a mulasztás által valakinek vagyonában valósággal okoztatott, csak jövőben bekövet­kezhető károsodás esélye ellenben kártérítési kereset alapjául nem szol­gálhat. B. 35. 55. Azonos: B. (I. 470. II. 5. 78. 173.) A szerződésszegő fél a szándékos cselekménye által elkövetett szer­ződésszegés következményeként a másik szerződő félnek teljes kártérí­téssel tartozik, a mely teljes kártérítés a szűnő hasznok megtérítésére való kötelezettséget is magában foglalja. B. 66. 107. Azonos: B. (I. 198.)K. (II. 532.) C. (F. 1. 253. III. 26.)

Next

/
Thumbnails
Contents