Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

02 désére is esetről-esetre csak szívességből vállalkozott. Az a panasza sem állhat meg a felperesnek, hogy a szerződésnek a felebbezési bíróság által történt értelmezése az alperes védekezésében sem találja alapját, mert az alperes védekezett az ellen, hogy a szerződés a keresetben meghatározott módon értelmeztessék, s felebbezésében annak is kifejezést adott, hogy ő a látogatási díjakat nem kilátásba helyezte, hanem csak megengedte, hogy azokat a felperes beszedhesse és így a felebbezési bíróság a szerződés valódi értelmének a megállapításánál az alaki jogszabályokat a felperes által panaszolt módon nem sértette meg. Annak megállapításából, hogy az alperes a felperes által teljesített orvosi látogatások díjára nézve a szerződésben semmi kötelezettséget nem vállalt, önként következik az, hogy a felperes, a ki az előző perben a szerződés szerint őt megillető összes követeléseire nézve teljes elégtételt kapott, a szerződésnek az alperes által egyoldalulag történt felbontása következtében nincs jogosítva az alperes ellen további követeléssel fellépni s nincs jogosítva követelni különösen annak az elmaradt jövedelemnek a megtérítését sem, a melyhez a szerződési viszony tényleges fennállása idejében kezelt lovak megvizsgálása és gyógyítása által jutott, mert ez a jövedelem nem az alperestől, hanem harmadik személyektől folyt be, ezek tetszésétől függött s azzal az állással, a melyet a felperes az alperes társaságnál elfoglalt, nem is állott szoros kapcsolatban, a mennyiben a tulajdonosok az alperes telepén elhelyezett lovaikat idegen orvosok által is kezeltethették. Minthogy már ezekből kétségtelen az, hogy az alperes a kereset tárgyává tett követelést illetőleg a felperesnek felelősséggel nem tartozhatik, a telebbezési bíróság szükségtelenül bocsátkozott a felek által felhozott egyéb ténykérdések megállapításába és jogkérdések elbírálásába, mert azok a per eldöntésére befolyást már úgy sem gyakorolhattak. A kir. ítélőtábla tehát nem bocsátkozik annak a vizsgálatába, hogy alperesnek a szerződés helyes értelmezése mellett volt-e joga a szerződés hatályban léte idejében egy másik állatorvost alkalmazni, mert ez a kérdés tárgytalanná vált az által, hogy a felperes az előbbi perben a szerződésből őt megillető jogokra nézve teljes kárpótlást kapott. Nem vehette tekintetbe a kir. ítélőtábla a felperesnek a felülvizsgálati kérvényben felhozott azt a panaszát sem, hogy a felebbezési bíróság az eljárási szabályokat megsértette az által, hogy az első bíróság által megállapított azt a tényállást, hogy az alperes által alkalmazott második állatorvos az idegen lovak