Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

javadalmazása volt-e a felperesnek, a melyért a vele szerződésre lépett alperes is felelősséggel tartozik, mert abban az esetben, ha az állapíttatik meg, hogy a kérdéses mellékjövedelem a felperes szerződésileg meghatározott járandóságához nem tartozott, hanem kívül esett a peres felek között fennálló szerződési viszony körén : hiányzik az alap, a melyen az alperes vagyoni felelősségre vonható és ennek az elmaradt jövedelemnek a felperes javára leendő megtérítésére kötelezhető volna. Azt a szerződést, a mely a felperesnek az alperes részvénytársaság telepén állatorvosként történt alkalmazása iránt létrejött, a peres felek okiratba foglaltan nem csatolták a per irataihoz; azt tehát, hogy a kérdéses szerződés milyen lényeges feltételeket tartalmazott, a peres felek előadásai és különösen G. B. tanúnak bizonyítékul a felperes által is elfogadott vallomása alapján kell megállapítani. A felebbezési bíróság G. B. és Sch. J. tanuk vallomásának mérlegelésével foglalkozott Ítéletében s ezeknek az alapján azt állapította meg, hogy a telepen megfordult idegen lovak kezelése nem volt a felperesnek szerződésszerű kötelessége s nem az alperes társaságtól, hanem a tulajdonosoktól függött az, hogy lovaik kezelésével kit bízzanak meg és az alperes csak engedélyt adott arra, hogy az idegen lovakat a felperes, ha arra a tulajdonostól megbízást nyert, a szerződésben meghatározott díjért kezelhesse. A per lényeges körülményére vonatkozó ezt a megállapítást a kir. Ítélőtábla helyesnek, a szerződésnek megfelelőnek és az anyagi jog szempontjából is indokoltnak találta. Maga az a körülmény ugyanis, hogy a telepre hozott idegen lovak kezeléseért a szerződésben 50 kr. látogatási díj állapíttatott meg, még nem nyújt alapot H.1 Fel EL következtetésre, hogy ezek a díjak a felperest szerződés szerint megilletett javadalmazás egy részét képezték, és hogy ennek a mellékjövedelemnek biztosítása iránt abban a szerződésben a felperes az alperes ellen jogot szerzett, ez pedig megfelelő kötelezettséget vállalt, a felülvizsgálati kérvényben felhozott az a panasz tehát, hogy a szerződésnek a felebbezési bíróság által történt értelmezése a látogatási díjak tekintetében ellenkezik a szerződésnek a G. B. tanú vallomása alapján megállapítható helyes értelmével, annál kevésbbé bír alappal, mert a nevezett tanú vallomása szerint az alperes társaság a nem is általa, hanem a szerződésen kívül álló harmadik személyek által, ezeknek a felperessel szemben kötelezhető önálló szerződési viszonya alapján fizetendő látogatási dijak befolyásáért semmi szavatosságot nem vállalt és azoknak a felektől való besze-