Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
51 ben kártérítést, mert az alperes társulat az 1890. év telén az uszódszakmárszigeti földeken át állítólag a birtokosok tudta és beleegyezése és hatósági engedély kieszközlése nélkül és a nélkül, hogy az érdekelt tulajdonosokat kárpótolta volna, egy csatornát ásatott, azzal a felperesnek a keresetben megjelölt több ingatlanát kétfelé darabolta és azokból 700 négyszögölnyi területet elfoglalt. — Ennek alapján felperes kártérítés iránli követelését a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. 61. §-a értelmében számította fel s ennek a kárnak a megtérítését vagy pedig az előbbi birtokállapot helyreállítását és azt kérte, hogy az alperes az elmaradt haszon és a birtok eldarabolása folytán szenvedett kárának a megtérítésére köteleztessék. — Ezt a keresetet a felperes a felebbezési eljárásban akként módosította, hogy kártérítés iránti követelését csak az elvont haszonra tartotta fenn. A kir. Ítélőtábla: A kereset módosítása által a felperes, tekintettel arra, hogy az elvont haszon megítélése iránti kérelem már a keresetben is benne foglaltatott, nem megváltoztatta, hanem csak leszállította keresetét, következéskép nem bír alappal a felülvizsgálati kérvényben felhozott az a panasz, hogy a felebbezési bíróság az . 1893 : XVIII. t.-cz. 148. §-ában foglalt alaki jogszabályt megsértette volna akkor, a mikor a kereset fentartott része felett érdemileg határozott. Az alperesnek az elsőfokú bíróság előtt kellő időben előterjesztett, a felebbezési bíróság előtt is fentartott és a felülvizsgálati kérvényben is érvényesített pergátló kifogását azonban a kir. ítélőtábla indokoltnak találta. Az alperesként perbevont pestmegyei sárközi ármentesítő társulat ugyanis a vizjogról szóló 1885 : XXIII. t.-cz. IV. fejezete értelmében vízrendezésre és vízhasználatra megalakult társulat, a melynek 13. sz. alatt bemutatott alapszabályai, ennek záradéka szerint kormányhatóságilag jóváhagyattak. Arról, hogy az így törvényesen megalakult vízi társulatok, az engedélyokiratok megszerzése és a vizi művek létesítése körül miként tartoznak eljárni, a fent idézett vízjogi törvény intézkedik s ugyanez a törvény szabályozza azt is, hogy a vízi művek létesítéséből folyólag mennyiben van a közigazgatási hatóság és mennyiben a bíróság előtti eljárásnak helye. A vízszabályozásra, vízhasználatra és a vizek elleni védelemre vonatkozó minden rendelkezés a törvény 156. §-a szerint a közigazgatási hatóság részére van fentartva s ugyanez a hatóság határoz a törvény 170. §-a értelmében a vizi szolgalommal terhelt ingatlanok tulajdonosainak nyújtandó kártalanítás nagyságára és módozataira nézve is, akkor, a mikor ebben a tekintetben az érdekeltek között egyezség jön létre és csak abban az esetben, 4*
