Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

48 le, hogy a felek között üzleti összeköttetés állott fenn, következésképpen, hogy a fenforgó peres kérdés megbirálásánál a kereskedelmi törvény 320. §-a volna alkalmazandó, — azért nincsen megállható alapja, mert a felebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy alperes nem kereskedő és mert a második és harmadik szállítmány elárusítására alperes nem vállalkozott, egymagában álló vételi ügyletből pedig üzleti összeköttetés fennállására jogszerűen következtetést vonni nem lehet. 32. A felülvizsgálat körébe tartozik annak megbírálása, hogy a megállapított tényállás alkalmas-e arra, mikép a bekövetkezett kár és a mulasztás között az okozati összefüggés megállapíttassék. (1893 : XVIII. t.-cz. 185. §.) Feloldás annak megállapítására, hogy a kár mikor és mily tények folytán következett be. (1893 : XVIII. t.-cz. 35, 37, 204. §§.) Eljárási szabályt sért a bíróság, ha olyant is bizonyítottnak tekint a tanú vallomásával, a miről a tanú nem tesz említést. (1893 : XVIII. t.-cz. 64. §. 185. §. c. p.> (1898 november 4. 1898. I. G. 218. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Alapos a felpereseknek az a panasza,, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével mondta ki azt, hogy a kártérítéshez való jog azért nem illeti meg őket, mert káruknak egyedül maguk az okai. A felebbezési biróság ugyanis e részben a tényállást akként állapította meg, hogy a felperesek ingóságaiknak lakásukból történt kirakása után azonnal megjelentek a helyszínén, a helyzetet látták és mégis elmulasztották azt, hogy ingóikat elvitessék, illetve biztonságba helyezzék. A tényállásnak e része azonban az alább kifejtettek szerint egymagában nem alkalmas arra, hogy a bekövetkezettnek állított kár és a felperesek fentebb megjelölt mulasztása közt az okozati összefüggés megállapíttassék. A felebbezési biróság ugyanis elfogadta az elsőbiróság által megállapított tényállást azzal a kiegészítéssel, a mi Ítéletének indokolásában elő van adva. Elfogadottaknak tekintendők tehát az elsőbiróság által megállapított tényállásnak következő részei is: u. ím