Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
25 A kir. Ítélőtábla : Az anyagi jogszabályok helyes alkalmazása tekintetében egyedül irányadó e perben az, hogy a kövezési munkálatok díja és költsége iránt a kötelezettséget mily jogalkotó tény és mikor hozza létre. A fennálló rendszabályok szerint a főváros területén eszközölt és a mindenkori telektulajdonos által fizetendő járdakövezési költségek egyedüli jogalapja a hatóság által történt kivetés, nem pedig a munkálat megkezdése és befejezte és minthogy a fentebbi tényállás szerint a kérdéses járdakövezési költség a főváros által csak 1897. évi szeptember 16-án vettetett ki, ez a kötelezettség az A) alatti szerződés megkötése idejében még egyáltalán nem létezett; az A) alatti szerződés világos rendelkezése szerint pedig alperes csakis az ingatlant a szerződést megelőző időtől terhelő illetékekért vállalván szavatosságot, afelebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett, a midőn alperes fizetési kötelezettségének megállapítására a kövezési munkálatok elkészülésének időpontját véve alapul, alperest csak a szerződés megkötése után keletkezett oly tartozásért tette felelőssé, a melynek kifizetésére kötelezettséget nem vállalt. 19. Az indokolási kötelezettség terjedelme (1893 : XVIII. t.-cz. 64. §.) A dolog birtokosa birtokának jogczímét kimutatni nem tartozik. (1898 szeptember 15.fl898. I. G. 160. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Habár a felebbezési biróság Ítélete indokaiban ki is emelte azokat az okokat, a melyek meggyőződését előidézték arra nézve, hogy I-rendü felperes igényét bizonyítottnak nem találta és habár az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-a szerint a bizonyítékok mérlegelésénél az e §-ban említett kivételektől eltekintve a törvényes bizonyítási szabályokhoz kötve nincs is ; mégis a törvény összes rendelkezéseivel kapcsolatban és egybevetésével az idézett §-nak helyes értelmezése szerint a bizonyítékok e szabad mérlegelésének elengedhetlen feltétele az, hogy az Ítéletben nyilvánuló birói meggyőződés a szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembevételével alkottassék meg és az összes tényállítások figyelembevétele, vagy figyelmen kívül hagyása, úgy az összes szolgáltatott bizonyítékok alkalmazására vagy mellőzésére vonatkozó indokok tüzetes előadásával történjék olykép, hogy azok az okok, melyek a bíróságot az Ítélet-