Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

24 határozottan elő van adva, hogy alperes a keresetben körülirt kávéházát az ugyanott megnevezett vevőknek 10250 frtért eladta, meg van állapítva az átadás napja, a vételár fizetésének módozatai, sőt át nem adás esetére bánatpénz is van kikötve. Kétségtelen tehát, hogy az F) alatti okirat, és az E) alattihoz csatolt ennek megfelelő melléklet a vételügylet lényeges feltételeit tartalmazzák, s a mennyiben a szerződő felek amaz okiratokat aláírásaikkal ellátták, a vételügylet létrejöttnek tekintendő. Mit sem változtat azon az, hogy a szerződő felek ezeket az okiratokat ideigleneseknek nevezték s magukat arra kötelezték, hogy az átvétel napjául meghatározott 1897. évi október hó 1-én végleges szerződést fognak kiállítani, mely azonban meg nem történt; mert a végleges szerződés kiállítása bontó feltétel gyanánt ki nem köttetett, e nélkül pedig az ideiglenes szerződés, még ha az összes^szerződési feltételeket nem is tartalmazza, a benne foglalt kötelezettségekre nézve, mint irásba foglalt és a szerződő felek által aláirt pontozat, kötelező. Maga alperes is a felebbezési bíróság által valódinak megállapított E) alatti keresetlevélben a vételi szerződés létrejöttét hangsúlyozta és épen a létrejött szerződés alapján követeli a vele szerződésre lépett vevőktől a kikötött 2000 frt bánatpénz megfizetését. Midőn tehát a felebbezési bíróság ezek ellenére azt mondta ki, hogy a vitatott vételi ügylet nem jött létre, a szerződések keletkezésére vonatkozó anyagi jogszabályokat megsértette. 18. A székesfőváros területén a mindenkori telektulajdonos által fizetendő járdakövezési költség egyedüli jogalapja a hatóság által történt kivetés, nem pedig a munkálat megkezdése és befejezése. (1898 szeptember 15. 1898. I. G. 159. sz. a.) Tényállás: A peres felek között 1897 február 19-én az A. alatti adásvételi szerződés jött létre, a mely szerződéssel alperes telkét a felpereseknek eladta és szavatosságot vállalt arra nézve, hogy az eladott ingatlant sem bekebelezett, sem be nem kebelezett teher nem terheli, a mennyiben tehát oly csatornázási vagy járdakövezési illeték követeltctnék, mely az ingatlant már ezen eladás előtt terhelte, azt eladó lesz köteles megfizetni; a felperesekre az általuk megvett háztelek után Budapest főváros számvevősége által 1897 szeptember 16-án 285 frt járdakövezési illeték vettetett ki oly kövezési munkálatok után, a melyet még az A. alatti szerződés megkötése előtt kezdettek meg és fejeztettek be.