Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

19 A kir. Ítélőtábla: A házassági kötelék felbontásából származó vagyonjogi igények megbirálását a törvénykezési rendtartás külön ügybirósághoz utasítja, azoknak az eseteknek kivételével, melyekben a vagyoni viszonyokat a felek között külön a bíróság előtt érvényesíthető szerződés szabályozza. Minthogy pedig a felek közt a házassági viszony még mindig fennállónak tekintendő, és felperes keresetét nem valamely külön szerződésre, hanem kifejezetten a váczi püspöki szentszéknek vagyonjogi marasztalást tartalmazó ítéletére alapítja; a szentszék pedig annak a félnek, a kire hatásköre ki nem terjed, vagyis jelenben az alperesnek, személyes kötelezettségét meg nem állapíthatja: ennélfogva a felebbezési bíróság a mérvadó jogszabályokat helytelenül alkalmazta, a midőn alperest, a kivel szemben saját illetékes bírósága a házassági válóper érdemében még egyáltalán nem is határozott, egyedül a szentszéki határozat alapján fizetésre kötelezte. Ugyanazért alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni, ennek következtében a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetének a válóperbeli 200 frt költség iránti részével is, tehát teljesen, elutasítani s mint teljesen pervesztes felet az alperesnek okozott, de a fenforgó körülmények közt mérsékelten megállapított összes per- és jogorvoslati költség megfizetésére kötelezni kellett. 13. Ha a bérlő a bérbelyiségeket a batóság tilalma ellenére állandóan használta, s annak nagymérvű nedvességét részben maga idézte elő: bérleszállítást jogosan nem követelhet. (Szék. főv. lakbéii. szab. 20—22. §§.) (1898 szeptember 7. 1898. I. G. 146. sz. a.) Tényállás: A felperes a bérlemény nedvessége miatt bérleszállitást követelt. — Megállapíttatott, hogy a felperes az alperestől bérelt összes helyiséget folyton és tényleg használta, mindamellett, hogy annak nedvessége miatt a használatot az illetékes hatóság megtiltotta; megállapíttatott az is, hogy a bérlemény egyik-másik részének nagymérvű nedvességét felperes maga is idézte elő az által, hogy a helyiséget kellően nem szellőztette, sőt csukott ajtó mellett a konyhát tilalom ellenére mosásra használta a belenyiló szoba ajtaját nyitva tartván. A kii*. Ítélőtábla: Minthogy a székesfővárosi lakbérleti szabályok 20—22. §-ai szerint a bérlő csak abban az esetben köve2*