Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

16 kedés tárgyát képezi, ugyanennek a szakasznak végső bekezdése szerint meg van engedve az, hogy a biztosítási kötvény a díj lefizetése előtt kiadassék s ebben az esetben a díj kifizetése a szerződő felek által elhalasztottnak tekintendő. Minthogy tehát a törvénynek ezzel a rendeletével fentartatott a felek részére az, hogy a biztosítási díj kifizetésére vonatkozó kötelezettséget a biztosítási szerződésről kiállított okiraton kívül külön szabályozhassák s az erre vonatkozó külön szerződés érvényessége már nincs ahhoz kötve, hogy az irásba foglaltassák, kétségtelen, hogy a biztosítási díj fizetésére vonatkozólag létrejött külön megállapodás a kötelmi jogra vonatkozó általános jogszabályok szerint akkor is érvényes, ha az csak szóbelileg jött létre és így a felebbezési bíróság nem sértette meg sem a kereskedelmi törvény rendelkezéseit, sem az általános jogszabályokat akkor, a mikor az alperes kötelezettségének megállapításánál a közte és a felperes között a biztosítási szerződésekből származó követelések folyó számlára vezetése iránt fennállott szóbeli megállapodást a kereseti követelés lejárati idejének megállapításánál kiindulási alapul vette. Minthogy végül ennek a megállapodásnak a czélja nem az volt, hogy a törvényben meghatározott elévülési idő szerződésileg meghosszabbíttassák, hanem csak az, hogy a biztosítási díj iránti követelés lejárása állapíttassák meg, és így a felülvizsgálati kérvényben felhozott az az állítás sem bír alappal, hogy a kérdéses megállapodás már a miatt is semmisnek volna tekintendő, mert az által a törvényben meghatározott s a szerződő felekre nézve feltétlenül kötelező elévülési idő meghosszabbítása czéloztatott; minthogy tehát a felebbezési^ bíróság az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozott akkor, mikor tekintettel arra, hogy a kereseti követelés lejártától számítva, annak a keresettel történt érvényesítéséig egy év még el nem telt, az alperes elévülésre alapított kifogásának helyet nem adott: az alperest minden irányban alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. 10. Az ingatlan eladójának szavatossága az ingatlan birtokáért az esetben, ba az ingatlan bérbe és albérbe van adva. (1898 szeptember 9. 1898. I. G. 136. sz. a.)