Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

8 Szavatossági kötelezettség terjedelme (sertésvész esetén). Az eladó szavatosságát nem szünteti meg az, hogy a vevő az állatot tovább eladta, ha az állat a szavatossági időn belül hullott el. (1898 június 26. 1898. I. G. 121. sz. a.) A kii*. Ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelmének az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §. c) pontjára alapított egyik panaszát az képezi, hogy a felebbezési bíróság az Ítélete alapjául szolgáló tényállás megállapításánál eljárási szabályt sértett meg, a mikor az alperesek által felmutatott magánjellegű bizonyítványt és az arra vonatkozólag kihallgatott tanú véleményét bizonyítékként fogadta el arra, hogy a felperes által alpereseknek eladott sertések közt kiütött kór a sertésekben már az eladás idejében is megvolt, és hogy eljárási jogszabályt sértett meg az által is. hogy a felperes által annak kimutatására felajánlott bizonyításnak, hogy a sertések az eladáskor egészségesek voltak, helyet nem adott. Tekintve azonban, hogy a felebbezési bíróság a perben felhozott tényállítások valóságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatásával ítélte meg, és azokat az okokat, a melyek meggyőződését előidézték, tüzetesen felsorolta, és indokaiban kifejtette azt is, hogy a felperes által ajánlott további bizonyítást mi okból mellőzte; a S. E. T. 64. §-a szerint pedig a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél a törvényes bizonyítási szabályokhoz csak az ezen törvényben kijelölt esetekben van kötve; s mivel a bíróság, abban az esetben, ha a már alkalmazott bizonyítékokat annyira meggyőzőknek találja, hogy előre kizártnak látja meggyőződésének a még felajánlott bizonyítékok minőségére való tekintettel ezek által való módosíthatását, a tényállás megállapításánál a további bizonyítást mellőzheti: a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál az 1893 : XVIII. t.-cz.-nek a bizonyításra vonatkozó szabályait miben sem sértette meg, eként felperesnek ide vonatkozó panasza jogos alappal nem bír. Felperes azt is panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt mellőzött akkor, a mikor az alperesek által kiállított és ezeknek fizetési kötelezettségét feltétlenül megállapító írásbeli kötelezvénynyel szemben az ezt megelőző azt a szóbeli megállapodást, hogy felperes az eladott sertésekért két havi jótállást vállalt, érvényesnek fogadta el, holott az írásbeli szerződéssel egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg