Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

9 létrejött és az okirat tartalmával meg nem egyező szóbeli megállapodások az anyagi jogszabályok szerint érvénynyel nem birnak. Felperesnek ez a panasza is alaptalan, mert felperes követelését vételárhátralék képezi, következéskép keresetének alapja nem a vételárhátralékról alperesektől nyert kötelezvény, hanem az a vételi ügylet, mely mellett a felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint alperesek 45 darab sertést 420 írt vételárért felperestől megés átvettek, olykép, hogy felperes a sertések egészséges voltáért két hóra szavatosságot vállalt, alperesek pedig a 420 frt vételárból 200 frtot nyomban kifizettek, a hátralékos vételárról pedig kötelezvényt adtak. — Alperesek vételárfizetési kötelezettsége tehát nem a kötelezvényből, hanem a felperessel kötött vételi ügyletből származik és a peres felek közti jogviszonyt is egyedül a vételi szerződés megállapított feltételei függetlenül szabályozzák a vételárhátralékról kiállított kötelezvénytől, a miből alperesekre mi külön kötelezettség sem származott, és a mely önálló szerződés jellegével távolról sem birván, csak azon tény okmányszerű bizonyítékául szolgálhat, hogy alperesek a vételárból még 220 frtot felperesnek meg nem fizettek. Helyesen mellőzte tehát a felebbezési biróság annak az anyagi jogszabálynak az alkalmazását, mely szerint a valamely jogügyletre nézve létrejött Írásbeli okmány tartalmával ellentétes korábbi vagy egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások tekintetbe nem vehetők, mert a kérdéses kötelezvény által a peres felek közt jogügylet nem létesült, és a kizáróan bizonyítási eszköznek tekintendő okirat mellett a felek közt létesített előző vételi ügyletre megállapított feltételek hatályukban megállanak: következéskép a felebbezési biróság mi jogszabályt sem sértett meg az által, hogy annak megbirálásánál, hogy felperesnek alperesekkel szemben a vételárhátralék iránti követelése jogos-e, döntőknek a felek közt szóbelileg létrejött ügylet feltételeit és azt tartotta egyedül irányadónak, váljon felperes a maga részéről szerződésszerűen teljesített-e. Már pedig meg lévén tényként állapítva az is, hogy felperes az eladott sertések egészséges voltáért két havi jótállást vállalt, hogy az eladott sertések közül 29 darab ezen jótállási időn belül sertésvészben elhullott, a felebbezési biróság ebből helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes a vételárhátralékot alperesektől követelni nem jogosult, mert a vételi szerződés feltételeinek helyt nem álló felperest terhelő szavatosság következményeként az anyagi jogszabályok azt az elvet állítják fel, hogy a szavatossági hibában szenvedő állat eladójának