Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
8 melyért más hasonló helyiség arra az időre kibérelhető lett volna. Kártérítés mérvének felülvizsgálata. (1893 : XVIII. t.-cz. 65. §., 185. §. a.) Felülvizsgálat az 1893 : XVIII. t.-cz. 110. §-a esetében. (1893 : XVIII. t.-cz. 185. §.) (1898 június 23. 1898. I. G. 110. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Nem bír alappal alperesnek a kártérítési kötelezettség megállapítása körüli anyagi jogszabály megsértésére irányuló panasza, mert a felebbezési bíróság által Ítéletében megállapított tényállás szerint, mely a fenti törvény 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, felperes az alperestől kibérelt lakásba 1895. évi augusztus 3-án jogosított volt bemenni, a mely azonban teljesen használható állapotban csakis azon hó 12-én volt, ezen idő alatt, vagyis 9 napon át felperes nem dolgozhatott abban, tehát alperesnek azon ténye folytán, hogy felperesnek a kibérelt összes helyiségeket a Székesfehérvár városi lakbérleti szabályok értelmében a bérlet kezdetétől számított 3 napon használható állapotban át nem adta, felperesnek kártérítéshezi joga kétségtelenül meg van a fenti 9 napra. Azonban alperesnek az anyagi jogszabály megsértésére alapított panaszát a kár összegére nézve alappal bírónak kellett venni; mert a fenti tényállásból kitűnik, hogy alperes a felperes személyét és alkalmazottait a napi munka teljesítésében nem gátolta, tehát felperes az alperes által abban, hogy a mennyiben a kibérelt lakásban üzlete végzésében gátolva volt, másutt, más helyiségben ő és alkalmazottjai napi munkájukat végezhessék, megakadályozva nem lett, a felebbezési bíróság tehát akkor, midőn a bérelt helyiségeknek 9 napon át való nem használhatásából eredő kár mennyiségének alapjául a szakértő által véleményezett napi munkabért vette, anyagi jogszabályt sértett meg, miután napi munkabérről csakis valamely munka teljesítése iránt szerződő munkaadó es a munka teljesítésére napi bér mellett vállalkozó között lehet szó. Felperes tehát kármegtérítésként csakis azt követelheti kárösszegül, a mely a bérelt szabóműhelyül szolgáló helyiség nem használhatásából reá, egy más hasonló helyiség esetleges bérléséből kiadásként származhatott, felperes pedig azt, hogy őt ily helyiség kibérlésében alperes meggátolta volna, nem is állította, tehát felperes csakis a nem használható helyiség helyett más 1*