Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

2 síteni és pedig azon az alapon, hogy a vétel tárgyát képező ingatlan nem mentes attól a tehertől, melytől az alperes mentesnek állította. A fennálló jogszabályok szerint ilyen eset a szerződés megszüntetését csak akkor vonja maga után, ha a szavatosság alapjául szolgáló hiány olyan, mely a vétel tárgyának rendes használatát gátolja, ha azonban a hiány pótolható, csak annak pótlása és esetleg kártérítés követelhető. A fenforgó esetben a vitatott hiány nem gátolja a vétel tárgyát képező ingatlan rendes használatát, maga a felperes is csak a hiány pótlása iránt indított keresetet. Téves szempontból indult ki tehát a felebbezési bíróság, midőn azt mondta ki, hogy a vitatott hiány a szerződés megszüntetését vonná maga után, ez pedig nem követeltetvén, nincs szükség annak megállapítására, hogy a vitatott kijelentés tétetett-e és a hiány fenforog-e. De téves álláspontot foglalt el az elsőbiróság is, mikor annak a kérdésnek eldöntésébe bocsátkozott, hogy a vétel tárgyát kegyúri kötelezettség terheli-e ; mert a m. kir. minisztertanács az 1869 : IV. t.-cz. 25-ik §-a alapján 1897. évi június 23-án ad 32,915 I. M. 1897. sz. a. kelt határozatában kimondta, hogy annak a kérdésnek eldöntése, hogy létezik, vagy keletkezett-e valamely egyházra vagy egyházi javadalomra nézve magán kegyúri jogviszony, közigazgatási útra tartozik. Minthogy pedig a jelen per kimenetele attól függ, hogy a felperes által megvett bélai birtokot kegyúri kötelezettség terheli-e, ennek a kérdésnek eldöntése pedig, a mint fennebb kifejtetett, közigazgatási útra tartozik, az 1893 : XVIII. t.-cz. 204. §-ához képest mind a két alsóbiróság Ítéletének feloldásával a jelen per tárgyalását addig, míg a kegyúri kötelezettség létezése felett illetékes közigazgatási hatóság végérvényesen dönt: az 1893:XVIII. t.-cz. 44. §-a értelmében felfüggeszteni, azonban alperes jogainak biztosítása végett felperest a közigazgatási eljárásnak záros határidő alatt leendő megindítására jogkövetkezmény terhe alatt kötelezni s a megindítás ez idő alatti igazolásának elmulasztása esetére az alperest a tárgyalás folytatásának kérésére feljogosítani kellett. 2. Kibérelt munkahelyiségnek bizonyos időn át nem használbatásából származott kár megtérítéseképen nem a napi munkabérnek a nemhasználbatás idejére eső mennyisége, hanem csak az az összeg ítélhető meg, a