Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

LXXXVIII ben átruházása annak értékesítésével egyértelmű, tekintet nélkül arra, hogy a szabadalmat ekként megszerzett fél azt fel nem használta s vételárat, mely a szabadalom alapján készítendő tárgyak minden eladandó darabja után bizonyos összegben állapíttatott meg, nem fizetett. B. 113. 138. Az a körülmény, hogy az árúk közös üzlet czéljaira használtattak fel, már magában véve megállapítja a közös üzletet folytatók bármelyikének az árúk egész vételáráért való felelősségét. B. 82. 103. V. ö. B. (I. 195.) Más egyén (házastárs, gyermek) vételéért való felelősség. L. a Családjog a. Ha a felperes cserét, az alperes vételt vitat, a felperest terheli a bizonyítás. B= 96. 120. A szerződésszegésen alapuló szavatosság minden visszterhes szerződésnek törvényes következménye. Po. 1036. 819. Adásvétel esetén szavatosság fogalma. Po. 1005. 812. Az eladó az általa eladott tárgyak tulajdonáért és bírhatásáért szavatol. D. 266.351. Az eladó szavatossággal tartozik azért, hogy az eladott dolog a rendszerint föltett tulajdonságokkal bir és használható. B. 19. 25. A gabonakereskedő a vetési czélra eladott gabonaárak e czélra alkalmas voltáért szavatol. Po. 997. 810. Ha az eladott dolog a kikötött vagy az ügylet természeténél fogva kikötöttnek tekintendő tulajdonságokkal nem bir (a bika köztenyésztésre nem alkalmas), a vevő jogosult a vételi szerződés felbontására. N. 784. 698. Lovak vételénél az eladó a lónak a vételkor nem észlelhető hibáiért az ügylet megkezdésétől számított harmincz napon túl nem szavatol, a mikor tehát nem állapítható meg, hogy az észlelt betegség a vételt követő harmincz napon belül fenforjíott, az eladót felelőssé tenni nem lehet. B. 80. 101. V. ö. B. (I. 310.) Nincs kizárva, hogy az eladó olyan betegség esetén is szavatossággal tartozzék, a melyre nézve a bizonyos határidőn belül történő fellépésből annak már a vétel előtt fenforgására nem áll fenn vélelem, de ily esetben a vétel előtti fenforgását a betegségnek a vevő tartozik bizonyítani. Po. 990. 808. V. ö. B. (I. 310.) Nincs oly törvényes szabály, hogy a mirigykórban, vagy üzdühben szenvedő szarvasmarhának ezen rejtett hibájáért eltérő kereskedelmi szokás nem bizonyíttatván, az eladó 24 órán túl szavatossággal nem tartoznék. B. 218. 292. Po. 1005. 812. A ló havi vaksága külön kikötés hiányában is feljogosítja a vevőt a vételi szerződés felbontására, kivéve, ha erről a vételkor tudomással bírt, és e hibát a vétel akadályának nem tekintette. N. 788. 701. Abból, hogy a ló a vétel után 30 napon belül csökönyösnek találtatik, azt kell vélelmezni, hogy az már a vétel idején is csökönyös volt P. 872. 734. V. ö. B. (I. 310.) Ezt a vélelmet nem érvényesítheti a vevő akkor, ha a lónak a per