Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

LXXVI 4. A kötelmi jog. a) A kötelmi jog általános tanai. a) A kötelem keletkezése s a szolgáltatás oszthatósága. Bizonyos jogviszonyban álló személyek között nem csak irásba foglalt vagy szóval megkötött szerződés alapján, hanem ezek nélkül a feleknek a közöttük fenálló jogviszony keretébe tartozó tényeiből vagy mulasztásaiból is állhat elő olyan megállapodás, a melyből jogok és kötelezettségek származnak. B. 114. 140. Azonos: C. (F. III. 482.) Közös követelés a hitelező társakat egyenlő arányban illeti. Po. 1000. 811. Több személyt illető követelésből mindegyik hitelező külön érvényesítheti részkövetelését. K. 560. 561. Po. 1000. 811. Tehermentesítésre irányuló kötelezettség megoszthatósága nincs kizárva. Gy. 405. 487. P) A vagyonjogi érdek megtérítése. Kártérítés. Elmaradt haszon. L. a Kereskedelmi jogban és a Kereskedelmi ügyletek általában c. a. is. Kártérítésnek olyan jogellenes cselekvés, vagy mulasztás okából lehet helve, melyből a kártérítést igénvlőre vagyoni hátránv következett be. B. 62. 78. Azonos: B. (I 470.) Önhatalmú s jogellenes ténv szerződés hiánvában is alap a kártérítésre. Gy. 447. 501. V. ö. C. (IMI. 100.) Kártérítés késedelem alapján a szerződéstől közös elállás esetén. Gy. 435. 498. Elháríthatatlan eseményből kártérítés nem származik. K. 570. 563. Úgy a kár, mint az elmaradt haszon megállapításához nem elegendő annak puszta lehetőségét bizonyítani, hanem szükséges, hogy azoknak ténybeli, még pedig a károsult személy ténykedésével szoros kapcsolatban álló" alapja legyen. B. 48. 59. Azonos B. (I. 275.) Kártérítési kötelem alapja. Saját jogának gyakorlatában nem tartozik a fél másoknak esetleg összeütköző jogaira figyelemmel lenni. Gv. 390. 458. Azonos B. (í. 304.) Kártérítési igény a jog megvédésének elmulasztása alapján. Gv 440. 502. Kártérítést nem követelhet, a ki kárát saját jog- vagy szerződésellenes és szándékos vagy vétkes mulasztása által okozta. Gy. 388. 452. A midőn a bekövetkezett károsodás a károsított mulasztásából is ered, ez a bekövetkezett kárt a károsítóval aránylag, esetleg azzal egyenlő részben szenvedi. B. 15. 20. V. ö. C. (F. II. 101.) A kár elhárítására alkalmas eszköz igénybevételének elmulasztása a kártérítési jogról lemondást állapít meg. Gy. 462. 505.