Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
546 az is, hogy a hónapokban meghatározott időtartam csakis az utolsó hónapnak azon a napján jár le, a mely nap számánál fogva a határidő kezdő napjának megfelel. Tekintve már most, hogy a Gs. T. 37. §-a értelmében a keresettel érvényesíteni kivánt megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat (6) hó alatt évül el, a felebbezési bíróság ítéletében megállapítotl nem vitás tényállás szerint pedig a csőd K. L. kereskedő közadós vagyona ellen 1897 márczius 29-én nyittatotl meg és a csődnek hatálya ezen a napon vette kezdetet: a felperes által 1897 szeptember r.'9-én, vagyis az elévülésre törvénynyel megszabott hat hónap utolsó hónapjában a esődnyitás napjának szám szerint megfelelő napján beadott kereset a törvényeelévülési időn belül beadottnak tekintendő. A felülvizsgálati bíróság ennélfogva nem osztja a felebbezési bíróságnak azt a kijelentését, hogy a felperes kereseti joga a kereset beadása napján vagyis az 1897 szeptember 29-én már elévült; ennek daczára azonban a felperes felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó azért, mert a Gs. T. 160. §-ának rendelkezésénél lógva a csődtömeggondnok megtámadási keresetet a felszámolási határnap előtt csak a csődbíróságnak, a felszámolási határnap eltelte után pedig a csődválasztmánynak ;i felhatalmazása alapján indíthat. A megtámadási keresetnek ennélfogva ez a meghatalmazás nélkülözhetetlen előfeltételét képezvén, tekintettel a Gs. T. 37. §-ának az elévülést szabályozó ama rendelkezésére, hogy a megtámadási jog a csődnyitástól számítandó 6 hó alatt elévül: kétségtelen, miszerint a csődtörvény rendelkezése értelmében eljárni tartozó csődbíróság, valamint a csődválasztmány is a megtámadási jog igénybevételéhez mellőzhetlenül szükséges ilyen felhatalmazást joghatálylyal csakis eme 6 hónapi időn belül adhat : és hogy a csődválasztmány által ezen idő lejárta s illetve a jog elenyészte utáni időben adott, mint a törvénynyel ellenkező, felhatalmazás alapján megtámadásijog kereset útján feltétlenül nem érvényesíthető. Nem alkalmas emez álláspontnak lerontására az a körülmény, hogy a felperes a keleseiénél hiányzó megbízást az 1893: XVIII. t.-cz. 17. §-a értelmében pótolhatja, s a mennyiben azt teszi, úgy tekintendő, mintha a keresetet eredetileg helyesen adta volna be; mert eme törvényhelynek helyes értelme az, hogy a per folyamán csak az elévülési időn belül adott megbízás pótolható, minthogy ellenkező értelmezéssel a Gs. T. 37. S-ának az elévülést szabályozó rendelkezése illu-<iriuss;'i válnék. A per folyamán tehát csak a törvényes időben és