Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

546 az is, hogy a hónapokban meghatározott időtartam csakis az utolsó hónapnak azon a napján jár le, a mely nap számánál fogva a határ­idő kezdő napjának megfelel. Tekintve már most, hogy a Gs. T. 37. §-a értelmében a keresettel érvényesíteni kivánt megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat (6) hó alatt évül el, a feleb­bezési bíróság ítéletében megállapítotl nem vitás tényállás szerint pedig a csőd K. L. kereskedő közadós vagyona ellen 1897 márczius 29-én nyittatotl meg és a csődnek hatálya ezen a napon vette kez­detet: a felperes által 1897 szeptember r.'9-én, vagyis az elévülésre törvénynyel megszabott hat hónap utolsó hónapjában a esődnyitás napjának szám szerint megfelelő napján beadott kereset a törvénye­elévülési időn belül beadottnak tekintendő. A felülvizsgálati bíróság ennélfogva nem osztja a felebbezési bíróságnak azt a kijelentését, hogy a felperes kereseti joga a kereset beadása napján vagyis az 1897 szeptember 29-én már elévült; ennek daczára azonban a fel­peres felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó azért, mert a Gs. T. 160. §-ának rendelkezésénél lógva a csődtömeggondnok meg­támadási keresetet a felszámolási határnap előtt csak a csődbíró­ságnak, a felszámolási határnap eltelte után pedig a csődválaszt­mánynak ;i felhatalmazása alapján indíthat. A megtámadási kere­setnek ennélfogva ez a meghatalmazás nélkülözhetetlen előfel­tételét képezvén, tekintettel a Gs. T. 37. §-ának az elévülést szabályozó ama rendelkezésére, hogy a megtámadási jog a csőd­nyitástól számítandó 6 hó alatt elévül: kétségtelen, miszerint a csődtörvény rendelkezése értelmében eljárni tartozó csődbíróság, valamint a csődválasztmány is a megtámadási jog igénybevéte­léhez mellőzhetlenül szükséges ilyen felhatalmazást joghatály­lyal csakis eme 6 hónapi időn belül adhat : és hogy a csődválaszt­mány által ezen idő lejárta s illetve a jog elenyészte utáni időben adott, mint a törvénynyel ellenkező, felhatalmazás alapján meg­támadásijog kereset útján feltétlenül nem érvényesíthető. Nem alkal­mas emez álláspontnak lerontására az a körülmény, hogy a felperes a keleseiénél hiányzó megbízást az 1893: XVIII. t.-cz. 17. §-a értel­mében pótolhatja, s a mennyiben azt teszi, úgy tekintendő, mintha a keresetet eredetileg helyesen adta volna be; mert eme törvény­helynek helyes értelme az, hogy a per folyamán csak az elévülési időn belül adott megbízás pótolható, minthogy ellenkező értelme­zéssel a Gs. T. 37. S-ának az elévülést szabályozó rendelkezése illu­-<iriuss;'i válnék. A per folyamán tehát csak a törvényes időben és

Next

/
Thumbnails
Contents